Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Oklevelek a reformáció első századából

1525. jul. 6. Zürich. Jud Leo levele Bullinger Henrik svájci reformátor társához. Bullinger Propheta magyarázatát nagy gyönyörűséggel és lelki haszonnal olvasta. Dicséri ritka inventióját, éles eszét, szabatosságát. Buzdítja, hogy a Prophetát ne csupán titkon néhány barátjával, hanem az egész világgal közölje, mivel a zsidók a prophetát Látó -nak nevezték ; de ki lát sötétségben? Kívánatos tehát, hogy a Látót napvilágra hozza. Mert amint neki mindig visszatetszett egyes irók vakmerősége, akik zavaros könyvekkel elárasztják a világot, mikkel az egyszerű keresztyének lelkét ugy maguknál tartják, hogy szivüket a szent iratoktól elidegenítik, éppúgy nagyon helyesli azok fáradozását, akik csak arra igyekeznek, hogy a hű sziveket az emberek magyarázatairól az Isten lelkének kinyilatkoztatására irányítsák. Amire, ha az összes keresztyének törekedtek volna, nem támadt volna köztük oly sok vita, szakadás ; nem estek volna az Antikrisztus rabságába. 1. 1525. jul. 6. Zürich. lud Leo levele Bullinger Henrik svájczi reformátor társához. Bullinger Propheta magyarázatát sok gyönyörűséggel olvasta. Buzdítja, ho^y ne csak néhány barátja, hanem az egész világ számára tegye hozzáférhetővé kiadása által. Nem tetszik neki, hogy némely fordítók szentírás fordításából hiányzik a szív, e műnek éppen az az erőssége. Ha a keresztyének a szivet keresték volna, nem estek volna bele az Antikrisztus szolgaségába. A keresztyénség nagy hasznát fogja látni, ha Bullinger könyve elterjed. Heiniycho Bullingero optimae spei adolescenti, íratri dilecto, Leo lud Gratiam et pacem a Domino per Christum. Quantum ex Propheta tuo volu[p]tatis, imo quantum fructus coepimus, Heinryche suavissime, silentio praeter[ire] duximus, ne vei in faciem laudare, vei palpo percutere videamur. Itaque non laudamus solum, sed miramur potius inventionem tuam raram. Iudicium [tuum] acre, pulcherrimamque dispositionem. Hic vivunt omnia, omnia constant et quadra[nt] clara et perspicua sunt omnia. Quare te oro atque obtestor, ut hunc [expo]litissimum prophetam, non clam privatis quibusdam amicis duntaxat, sed to[ti] orbi communices. Quandoquidem propheta Videntes Ebrais sunt appellati quis vero in tenebris videt ? Videntem [ergo] luci exponas velim. Nam ut mihi semper displicuit quorundam scribentium audacia, qui confusissimis libellulis totum orbem replent, quibusque símplicium Christianorum animos sic capiunt, ut cor a Scripturis Sacris abducant. Ita mihi horum non potest non proba[ri] labor, qui huc duntaxat spectant, ut fideles animos ab hominum