Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve [1-27. sz.] Folytatás

cendi in templo necessitate ita postulante ; ego vero pro­misi provisionem Ecclesiae de ipso futuram. 11. Literae patentes Láczaiensibus pro restaaratione rui­nosi templi datae anno 1633. 10. junii. En Miskolczi István, Isten engedelméből mostan lisz­kai prédikátor és az Zemplén vármegyében lakozó, evan­gélium szerént élő és tanító prédikátoroknak seniora az Atya mindenható Istentől békeséget és kegyelmet az Jé­zus Krisztus által kívánok és alázatos szolgálatomat ajánlom. Az Istennek ez földön vitézkedő anyaszentegyháza he­lyesen hasonlíttatott az pálmafához. Mert miképen az pál­mafára mennél több terhet raknak, annál magosabban emelkedik az Pliniusnak bizonysága szerént: azonképen az Istennek Ecclesiája mennél inkább háborgattatik és nyomorgattatik testében, de lelkében annál közelebb emel­tetik az odaföl mennyben lakozó Istenhez. Példa lehet erre utolsó romlásához közelgető nemzetünknek állapotja, kit midőn Istennek akaratjából hol imez, hol amaz hatal­mas ellenség háborgat és lakó helyéből avagy rabságba vinni avagy számkivetésre űzni igyekezik; mint amaz Noé bárkájából kibocsátott galambocska, nem találván magá­nak szárazföldön nyugodalmat, visszatért az bárkában az patriarchához : ugy ő is nem merészelvén sokáig ez föl­dön laktat, nem ez földieket, hanem az mennyeieket ke­resi. Mely kegyességeket, hogy embereknek szemek elei­ben menjen és érette az Istent áldják, nem rejtik el, ha­nem az Isten templominak építésére szentelik. Az olyan kegyes embereknek számok közül valók az nemes Zemp­lén vármegyében lakozó Lácza nevű falubeli keresztyé­nek is. kik mostan akarják romladozott templomokat meg­építeni, de vékony értékkel levén, az keresztyénektől nyúj­tott alamizsnával akarnak ez szent igyekezetben elől menni. Annakokáért én ővelek együtt minden rendben és állapotban levő keresztyéneket alázatosan kérek [előttök viselvén Salamon királynak imez mondását, hogy valaki kegyelmesen ad az szegénynek, az Istennek ad kölcsön és az ő jótéteményét megfizeti neki],* öltözzék fel az kö­nyörületességnek indulatját, nyissák meg az Istentől sá­* Széljegyzet: Pro. 19. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents