Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.

I. Adatok a magyarországi puritánus mozgalmak történetéhez.

sententiáját, ellenben az peripatetikusokat is, és ezt amaz ellen Keckermannussal együtt pro suo modulo ineálta sine praejudicio partis adversae. Ezt megértvén Tolnai János atyánkfia, csakhamar, ugyanazon héten ellene felállván, tanitványi előtt gyalázatoson emlékezett tanításában: Quidam inepti sic et sic etc Disputatiójában is csak szintén szüret kezdetiben, hogy collegáját tanításával együtt discipulusi előtt contemtusba hozhassa, mint valami religióban való adversariusa ellen, maxima cum contentione et clamore disputált, szemében ezt objiciálván: Qui stupide respondet is ipse stupidus est. Az Ecclesia parancsolatja szerént, Szentpéteri atyánkfia az Keekermannus logikájának explicatiójához kezdvén, míg Tolnai János atyánkfia Erdélyben járt Nagyságtokhoz aratás előtt, a deákság nagy örömmel approbálta, és ugyan dicsekedett vele, de mihelyen Erdélyből hazajött, mind azon volt, hogy unásban juttassa, és kezekből az Keckermannust kiverje, melyet nemcsak mi

r hanem Geleji István urunk is Nagyságodnak írott levelében igen approbált. Mindezek és több efféle dolgok miatt közöttök békeség

v és egyesség nincsen s ezután is nem remélhetjük. Collegák is efféle dolgok miatt, nem látjuk, mik épen találtathassanak melléje s miképen lakhassanak vele egyességben. Az mostan megnevezett collegája is, csak előtte levén esztendejének terminusa, bizony beszéddel protestált előttünk, hogy soha többé vele együtt nem lakik és miatta többé nem szenved. Zebegnyei János felől is, ki mostan hivattatott pataki mesterségre, oly ítélettel vadnak, az kik mindkettőt jól esmérik, hogy csak egy hónapig való békeséges együttlakások sem fog lehetni, mely dolognak csak immár is, noha még amaz el sem jött, Tolnai János atyánkfia részéről nem kicsiny jelensége hállatik. Sőt mivel az deákságnak is hajlandó elméje sokaknak az ő praeconcepta opinióját az ő Kegyelme instillálta, ellenben sokak, hiszszük penig az elmésebbek, nem oly könnyen inescálhattattanak, közöttök partium stúdium gliscál, az mely minden naponként sok búsulásra való okot adó zenebonának incendiumával erumpálhat, az mint megesett ez elmúlt nyáron, megesett csak szintén mostan is az bényei szüreteken is, ezután is nem remélhetünk egyebet, hanem csak közöttök való háborúságot és szüntelen való zenebonát, mely az scholában való tanulást és épületet funditus evertálni fogja. Sőt az mi az sátánnak szokott mestersége, az keresztyéni szeretetnek kötelét ahol elszaggathatja, kicsiny szikrából is nagy tüzet gerjeszt, és egy kis különözésből holtig való gyűlölséget, és