Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.

II. Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve.

ujfalusi prédikátor atyánkfia élőmben jővén, kiváná tőlem, hogy az minemű terhes ügyben egy Barla Dorkó nevű tokaji asszonyállat miatt ez ideig forgott volna, arról bizonyságlevelet adnék neki, hogy ennek utána is abban az dologban törvény szerént akarván procedálni, valaholott járna, lenne járása hiteles. Kinek méltó kivánságát megértvén, ilyen bizonyságot teszek felőle az egész fraternitasnak egyező akaratjából. Hogy ez az mi atyánkfia, azt az fölül immár specificált Barla Dorkót vötte volt el feleségül, kinek nehézkes voltát ő meg nem ismervén, minek utána tiz hétig együtt laktanak, az prédikátor házánál üdős gyermeket szült, mely házán és magán esett gyalázatot prédikátori tiszti nem engedte elszenvedni, hanem biró kezében adván, törvénykezett vele, de mivel az asszony imilyen álnoksággal szépítette dolgát, hogy az a gyermek az első urától való volna, ennek okáért az ur székin való törvény harmadmagával való mentséget talált neki, ki megesküvén, absolváltatott. Ennek penig az mi atyánkfiának causája mind ez ideig függőben volt, és különben dolgát elől nem mozdíthatta, hanem mostan nóvum cum gratiát kellett venni, az mely mellé akarja azt az Barla Dorkót citálni. Annakokáért minden várasokban és falukban levő nemes uraimat, asszonyimat, prédikátor barátimat, bírákat és akármi tisztben levő atyánkfiait szeretettel kérek, megértvén nyavalyás prédikátor atyánkfiának ilyen súlyos dologban való mostani fáradozását (előtte viselvén az atyafiúi szeretetet, melyért az emberek Krisztus tanítványainak neveztetnek, és az természetnek imez törvényét, hogy az ki mit magának nem akar, mással se cselekedjék azt), legyen keresztyéni oltalommal neki, és ha az utolsó szükség kívánja, mellette való törekedésével és tanácsadásával segítse is, hogy avagy innét is rendünkhöz való jóakaratja nyilván legyen, és az Kegyelmetek emberséges cselekedete és jó hírneve nem csak az Tiszán túl, hanem innét is tündököljék az mi társaságunkban. 37. Paulo Ibrányi pastori Horvatiensi 26. Novembr. Gratiam et pacem a Domino per Filium pr. Reverende vir, post amissos per incuriam servi equos meos, ego cum propter adversam valetudinem, tum propter occupationes publicas templi, ad comparandum alios domo exire non potui. Nunc vero domo paulisper exeundum mihi esset, quandoquidem optimus et jam penitus lecto suo affixus senex, Reverendus dominus Csepregi industrius quondam pueritiae meae praece-