Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. IX. Budapest 1910.

I. Adatok a felsődunamelléki reform, egyházkerület történetéhez

tionem Egregii condam magistri Benedicti Pakay et praefatae sacrae Caesareae et regiae apostolicae Maiestatis personalís praesentiae protonotarii sub iudiciali eiusdem iu sigillo in antelata civitate Posoniensi sabbatho proximo post Dominicam ; prímám sanctae et individuae Trinitatis in anno Domini millesimo sexeentesimo decimo quinto transacto praeteritam emanatas: Quarum exhibitione facta mox nobilis Martinus Thedy cum nostris literis procuratoris pro praenotatis incattis pária earundem sibi per nos dari, et concedi postulavit. Quarum tenor est verborum sequentium: Nos Matthias, dei gratia electus Romanorum Imperator Semper Augustus; Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc. Rex, Archidux Austriae, Dux Burgundiáé, Marchio Moraviae, Comes Tyrolis, Damus pro memoria, quod fidelis noster egregius Magister Benedictus Pakay personalis praesentiae nostrae prothonotarius, Eandem Nostram Personalem veniens in praesentiam nobis ex debito officii sui fideliter retulit in hunc modum: Quomodo superioribus temporibus fideles nostri Egregii Stephanus Etheky, Franciscus Martonfalvay et Thomas Esterhas, et caeteri, qui se templi Nagymagyariensis in Insula Csallóköz Comitatu Posoniensi existentis patronos augustanae confessionis praetendissent, apud fidelem nostrum Spectabilem ac Magnificum Comitem Georgium Thurzo de Bethlenfalva Comitem de Arva, eiusdemque Comitatus Arvensis supremum ac perpetuum Comitem, Regni nostri Hungáriáé Palatinum, iudicem Cumanorum, locum tenentem, et consiliarium nostrum supplicem ipsorum libellum sub incertum institissent de amovendo Calvinianae sectae ... ex eodem templo Nagymagyariense et introducendo Augustanae Confessionis concionatore, Idem Palatinum et locumtenens noster negotio in eodem ad fidelem nostrum egregium Stephanum Amade de Varkony vice comitem Comitatus Posoniensis certum mandátum dedisset, incluso eidem praetacto supplici libello . . . Mandati ad praefatum Stephanum Amade dati tenor talis erat: Generose domine amice nobis honorande. Salutem et benevolentiae nostrae affectum. Ez includált irásbul megértheti kegyelmed bőségessen miriü supplicállanak nekünk Amade István, Martonfalvay Ferencz és Esterhás Tamás uraimók. Mivel pediglen országunkban az religiónak liberum exercitiumja megengedtetett nem látunk ez ő kegyelmek kivánságát semmiben ellenkezni az igassággal. Annak okáért Kegyelmednek nádorispánságbeli tisztünk szerint hadgyuk és parancsoljuk egy competens terminust praefigálván az dolognak az