Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. IX. Budapest 1910.

I. Adatok a felsődunamelléki reform, egyházkerület történetéhez

íestum exaltationis sanctae crucis, loco videlicet pro nunc ob luem pestiferam designato, ac altero die celebrationis, sedis nostrae iudiciariae. Anno Domini 1634. Lecta et extradata per notarium coram me Volffgangó Mórocz vice comite, Comitatus Posoniensis. Et coram me Ladislao Salgay iudex nobilium Comitatus Posoniensis. Et coram me Paulo Oyőry iudexnobilium Comitatus Posoniensis. Et coram me Blasio Heghi iudex nobilium Comitatus Posoniensis. Et coram me Francisco Orosz iudexnobilium Comitatus Posoniensis. Az esztergomi herczegprimási főegyházmegyei könyvtár kézirattárában levő hiteles kiadványról (Religionaria II. h/l.). 2. Pozsony, 1619. deczember 23. Kanizsai Pálfi János pápai lelkész esperes feljegyzése a Bethlen Gábor által összehívott pozsonyi országgyűlésről, a helvét hitvallású egyházak ott megjelent követeiről, a fejedelem jelenlétében tartott beszéddel együtt. De diaeta Posoniensi per Serenissimum Principem Dominum Gabrielen Bethlem indicta. Serenissimus Dominus Gabriel Bethlen, Hungáriáé, Transylvaniae Princeps et Siculorum comes etc. per quorundam Magnatum evangeliorum literas et per ardentissima Bohemicae nationis vota, ad pervicaciam cleri papistici retundendam, et Bohemis afflictissimis, qui anno superiori Ferdinando regi rebellarunt contra Ferdinandeos opitulandum vocatus, ex Transylvania Varadinum versum validum trahens exercitum ingressus est; illicque lustrato milite primum Cassoviam inferioris Hungáriáé metropolim contendit, quam etiam facta deditione capit. Celebrato deinde Cassoviae, inferioris Hungáriáé Regni Statuum et Ordinum conventu, recta Posonium regni caput, ubi corona asservari regesque coronari solent ascendit. Cui venienti omnes comitatus Ultra Danubiani civitates liberae, arces et praesidia (Nitra, Jaurino et arce Comaromiana exceptis) ultroneam per deditionem adhaeserunt. Germanorum autem magna pars partim in tuta loca in regno confugerunt, partim extra regnum aufugerunt. Posonium non sine sangvine Princeps ingredi potuit. Caesi enim sunt in suburbio ante auroram per praetorianos et siculos Germani milites mille et octingenti, qui pridie Vienna ut Transylvanum ab urbe repellerént missi advenerant. Quibus ad unum usque crudeliter caesis; Urbani ipsum Principem cum optimatibus suis iam diu avide exspectatum alacri animo in urbem intromiserunt. Qui tam felici rerum suarum successu laetus, ut qui