Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VIII. Budapest 1910.

I. Adatok a dunántúli ref. egyházkerület történetéhez.

nem negálja a decretom szerént Part. secundae Tit. 82. nisi rationem reddiderit, succumbet) sem hozzá nem felel Incattushoz, sem a causat persequalni nem akarja: azért az I. magát ab omni crimine immunisnek akarván mutatni, az hogy az napon comparealt, az ő competens birája előtt, de semmi törvény szerént fejére nem bizonyosodhatott, azért azon megnevezett I. ab ulteriore impetitione A. petit absolvi; petit Judicium. Accusator dicit: Hogy ő azért nem felel, és azért nem keresi az L-t, hogy megbékélt vele és levelet vett tőle, azért egy átaljában ugyan semmit nem felel az L-hez. Incattus dicit, hogy ennek az A. feleletinek semmi helye nem lehet, elsőben azért, mert az I. az megnevezett A.-t, mint in causam attractust nem keresi mostan, hanem az ő competens birája pro meliori esse mind az I.-nak, mind pedig az A.-nak ex officio suo akar törvényt szolgáltatni, hogy igy az A. az ő cselekedetinek okát adván és az L-t megsúlyosítván, igasságot szolgáltasson. Már az, hogy dato, sed non concesso, ha szintén az úgy volna is, a mint az A. praetendalja, hogy ő levelet vett volna az I.-tól az egymás között való békességről, mindazonáltal minthogy nobilis in vinculis constitutus erat és coacta fassio volt nem libera, mert az nyomorúságtól kényszeríttetett reá. azért annak az ő fogadásának az ország constitutioja szerént Poson g. artic. 18. semmi ereje nem lehetne, azért az I. inhaeret prioribus, petit Judicium. Deliberatum est. Minthogy országunknak szokása és törvénye szerént, kötésben levő nemes embernek kénszerítésből lett kötése avagy fassiója erőtelen: annak okáért Actore suam causam prosequi nolente, nec quaequam probante, reus ab impetitione Actoris simpliciter absolvitur, et ab impetitione reliquorum, qui se absentarunt, neque comparere voluerunt, similiter absolvitur. A dunántúli reform, egyházkerületnek az esztergomi herczegprimási főegyházmegyei könyvtár kézirattárában levő eredeti jegyzőkönyvéből. (Kanizsai írása.) 12. Pozsony, 1620. január 16. Szenczi Csene Péter felsődunamelléki püspök és Magyari Ágh Jakab esperes bizonyítják, hogy Kanizsai Pálfi János pápai lelkész-esperes, az országgyűlésen az egyházak ügyében serényen és szorgalmasan eljárt, s a fejedelem . jelenlétében egyházi beszédet tartott. Omnibus viris venerabilibus et reverendis dominis amicis in Christo dilectis salutem et prosperitatem precor omnimodam.