Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VIII. Budapest 1910.

II. A fogarasi egyházközség levéltárából.

kéznek, az Isten dicsőségére penig és az olá Nemzetnek épületekre igen szükségeseknek látszanak, a szerint a méltóság szerint, melylyel Isten kegyelméből ez fogarasföldi baronátust birjuk, mind egészszen, mind penig minden czikkelyében helyén hagyjuk, javaljuk és meg erősitjük. Hagyuk azért és igen serio parancsoljuk ez fogarasföldi minden rendbéli fő és egyéb minden tisztviselőinknek: nevezetszeiint penig Gyerőmonostori Kemény János urnák fogarasi főkapitányunknak, cönstitualandó praefectusunknak, visitatoroknak, főudvar biráinknak, porkolábinknak, ispánoknak és ezen meg irt fogarasföldi akármi nevel nevezendő tisztviselőinknek bojérságnak, protopapoknak és papoknak mostaniaknak és jövendőbélieknek, hogy ez rendelésünket in omnibus punctis et clausulis fogyatkozás nélkül meg tartassák és a kiket illet meg tartsák. Sub gravi indignationis et animadversionis nostrae poena. Datun in arce nostra Fogarasiensi, die secunda mensis Április, anno domini millesimo sexcentesimo, quinquagesimi septimo. • . (L. S.) Susanna Lórántffi m. propria. Eredetije az egyházközség levéltárában XXIX. csomag 298. sz. alatt. 4. Fogaras 1657. április 3. Lórántffi Zsuzsanna özvegy fejedelem, asszony jóváhagyja és megerősíti a fogarasi oláh ref. iskola szabályait. Mi Lórántffi Susänna néhai Méltóságos idvezült Rákotzi Györgynek Isten kegyelméből Erdély országnak fejedelmének, Magyarország részeinek urának és a székelyek ispánnyának etc. meg maradott özvegye. Adjuk tudtokra mindeneknek valakiknek illik ez levelünknek rendiben, nevezet szerint penig tekintetes és nagyságos Gyerőmonostori Kemény János urnák, fogarasi főkapitányunknak, jövendőben lejendő praefectusunknak, főudvarbiráinknak, porkolábinknak, ispáninknak és ezen meg irt fogarasföldi minden rendbéli tiszteinknek, bojeroknak, protopapoknak és papoknak mostani és egyszersmind jövendőbélieknek is, hogy mi kik legtöbb és elsőbb gondunknak, az Isten tiszteletinek oltalmazását és terjesztését, annakutánna, az közönséges jót ismerjük és tartjuk: eszünkben vévén minemű temérdeki nagy tudatlanságban tartatnék ez mi foga-