Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XVI. Németujvár, 1599. febr. 6. Beythe István védekezése a dunántúli ágostai hitvallásúaknak ellene intézett rágalmai, támadásai és 1598-ban kiadott hittana ellen

kinek cheleködeti böchölletös, es iutalmas legyön Istennél, kit sehol nem találz. Mert mind ez egez velág binös. Angyal nem illendő az fizetéshöz, mert ő nem embör. Emböré kedig az vétők, Embörnek kel azért érte is eleget tenni, más az. Az Angyal igassága, chak magának való, mert vg' terömtötte es rendölte Isten, hog' chak maga éllyön általa, talán kedig még azokbanís találna Isten meg vetőt, a mint zen Jobnál vagyon. Ith ielöntötte meg magát az Ur Istennek zerető fia, mind elögedendő, es mind az eő zent Attya Ítéleti előt való igaz voltával. Isten előzör, az az, hatalmas az meg elevenytésre, meg tartásra, es az ördögtől való zabadytásra. Másodszor. Embör, az az, embör a ki vétőt, Embör a ki meg is fizetőt, és Isten iteletynek eleget töt, engödelmével halálával, és vére hullásával. Két termézet az egy zömélyben, Hogy az két végsők között, közben iáro lehessön. Ez nagy Isteni csodát soha senki eléggé nem gondolhattya, hanem chak kinek Istennek lelke ielönthy. Es hog' más ne legyön az elégtévő, es valami hamis gon dolat elmédben ne találkozzék, vgy fizette meg adósságodat, hogy magában ragaztot, Az körözt fára magával fezytöt, magával temettetöt, es magával támaztot tégödet is, hog' anneval igazb légy Isten itélethy előt, valaki az igaz hitnek általa benne ragazkodtál, es el hitted hog' mindönöd Istennél az Christus. Immár lássad mi legyön igasságod. Mert az embör igassága Isten előt az Christusnak neköd tulaydonítot igassága, az igaz hitnek általa: azzal fogod meg, azzal tezöd tyeddé az eő erdőmet, a mint Zent Pál mondgya Ábrahámról (Rom. 4.) Hin az Abraham Istennek, es tulajdonytatik valakinek nem magáyé, hanem masé. Ismeg: Hitből meg igazytatván, békeségeönk vagyon Istennél. Rom. 5. Azért a mint az thy formulatok tarttya, Mind eleyn, közepin, és végén nem tud Istenfélő embör töb Igasságot, az Christus egi Igasságánál. Mert Zent János 14. azt mondgya. Én vagiok az vt, Igasság, és élet. Az thi cheleködettek, nem élet cheleködethy, hanem halálé. Hog' nemellyek azt mondgyak : hog' chak Isteni, avagy emberi termézety zerént illyen avagy amollyan órdömöseönk, közben-iáronk, esedezönk, az Christus. Nem értik azok, sem az közben iáro állapattyát. Sem Christusban való choda eg'gyesödését az Istenségnek és Embörségnek. Valami az tiztit illethy, mind ket termézeti zerént közben iáronk, esedezönk, zózóllonk, könyörgönk, királyunk, fő papunk mi nekeönk az Christus. Mert az olly tizt, hog' az két termézet nékeöl el nem viseltethetőt, véghöz sem vitethetőt. A mig kedig ez viseltethessék meg mondgya Zent Pál