Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.
XVI. Németujvár, 1599. febr. 6. Beythe István védekezése a dunántúli ágostai hitvallásúaknak ellene intézett rágalmai, támadásai és 1598-ban kiadott hittana ellen
nem betegösködni es erőtelenedni. Mindön io értelme Életnek nála maradta, es az többi, kit soha senki eléggé nem böchőlhet. Ezt az egy parancholat zeghése mind föl forgatta, es az Embört mindön vezély alá vetötte. Mert az zabád akarat az Jóban való gyönörködés vólt T nem az gonozban való el eset; ha ez meg volna, mi kívántatnék ennél töb. Immár ez vtán, maga torkát meczötte az Embör. A ki halálban vetötte magát, vane annak élethy? A ki meg holt, cheleködhetike az? nem egyebet, hanem romlást, semvedést, bidösségöt, férgek eméztését és örök fogyatkozást. Ez az mostani zabád akarat. Isten lelke nékeöl nem zolhacz felőle. Mert kevély az embör termezethy. Az bin lehelőtte azt belé. Az bint kedig az ördögnek való engödelme, gylőségh, Iregysegh, Isten akarattya es orzága rontása, igyeközety, tevőlgés, latorság, Éktelen binök, tiztösség, kívánások, es mindön vezélök, kiket látunk, hallunk, velekedeönk. Ezek környeközték meg az Embört. Sőt lelkében vannak, kik miat semmi ninch több benne. Hanem chak hog' Isten nyomorult terömtöt állattyának ismeri és zánnya. Mert nem erre terömtötte volt. Vittassák az bolondok, valamint akaryák, mondgyanak kilső dolgokra való zabadságot; belső avag' Istenhöz való zabadságot, röwid zowal, Semmi Jo ninch az Embörben, soha olly igön zep nem lehet, bin fogantatása, es ziletése, az bin halált cheleközik, az halál vezélt. Az zikségképpen való eset, vétők, cheleködet, mellyet Stoicusokénak hiwtok; nem Istentöl vagion, mindönnek magatul, mindnyayan egy tóztából valók vagyunk. Istenre vetni az bin okát latorság. A ki meg tiltotta volt, hog 1 bint ne cheleködnél, kiben meg ölted magadat, ő akarattyae immár, hog' az halál eszközi légiének benned? Nag' vétők ellyent zollani. De az emböry bölcheségös bolondság, holot semmit nem ért, kewélsógében Istenét vadollya, magát igazittya. Isten akarattya (ug'mond) hog* loptam, hog' hamis hitőyé lőttem, mert zikségképpen cheleködtem. Sőt Isten igaz mondásának erössytése, az the feyedre. Mert meg bizonytatik, hog' az binben vagy, es az halált két kézzel vonzód nyakadra, az the gonosságodra való haylandóságodban. Semmi épség ninch benned, mert beteg vagy, ha érzened, reménség volna gio-gyultodban, de myért hog' nem erzöd, el vezöt az reménség. Mind köröztyéntől, mind hitötlentöl, valami Jo cheleködtetik, Isten segédsógéböl lézön; nem azért hog' az hitötlent kedvellené, hanem hog' ergalmas, es Jo Istennek ismertessék; es egyebek általok seghytessenek, es az emböry nemzet meg maradgyon. Az köröztyénnek kedig,
