Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XVI. Németujvár, 1599. febr. 6. Beythe István védekezése a dunántúli ágostai hitvallásúaknak ellene intézett rágalmai, támadásai és 1598-ban kiadott hittana ellen

és annak a kit thi gonozzok lévén, látni utáltatok, kire bozzonkodtatok es kegyötlenködtetök, rágalmaztatokis. Ha lehetne elis veztenétök. Jobbat nálatoknál élni nem kivántok hog thi Igienetlen, es vizzha vonyo Attyafiak kik el hasonlottatok az zégyön elöt futnátok. Vipera kigyok nemzetségy, ki ielöntötte meg néktök, hogy ;iz Jövendő harag elöt futnátok. Ellenségös Attyaflság mit tösz az ártatlanra? Mit iregylesz zerencháyaban? hizem meg helyén maradót eő miatta mind konczod falatod. El ieő az idő, hog' ez gondolatlan cseleködethytöket zánnya fogiátok, chak meg ne bánnátok. A mikor Attya gylkosoknak kezdőtök hivattatni. Ha erdömlötte az beöntetést, es az hamiss reyá kiáltót rágalmazást, zenvedi igazán, ha nem erdömlötte, magatoknak töttetök bozzút, hogy mást akarván zégyöniteni, magatok zegyönöztök. Tálam azért vétközöt volna ellenötök Bőythe István, a mikor Isten ellen véteni nem akart, es tizti zerént vétketökre zollott miképpen irásábanis. De ugyan azért erdömlötte az beöntetést mert félt vetkőznie Isten ellen. No had állyon, a ki azt zenvedi, a mit nem erdömöl, ha zenvedis az valamit de mind az által beöntetess nékeöl gyötrődik az. Mert ártatlansága kinnyebit mindönt nékie. Eő most immár zabadossan teöletök mindön rajta töt hazug akadekitokon, gyözödelmessen örvend. Mert ug'an gyözödelmesködik azért ártatlanságában ha zintén igaz itéletöl meg fogyatkozik is az embörök közöt. De vizzha vonyo ház nep chelekedgye, maraztot még Isten népet magának, kit titokét vadollyon. Ismeg köröztyénök, az Ur Istennek ergalmasságáért inteönk bennetök: hog' az Istennek kegyelmét ne vöttétök legyön heyában és ez nyomorult tanijtoknak igyenetlenségén meg ne botránkozzatok, had zedolögienek eök. Talám valaha az Isten haragya borának zeze ki megyön feyökből, es ezökben vezik magokat. Mert föl ideölnek. Öreöli az ördög ezeknek bolondoskodását és nyughatatlan vezeködését, az magok nyaka zakattára, vakságokban. De thy néktök nylván elöttetök legyön, hog' az Vr Istennek Zent fia váltót meg titokét, és eö töt thi eröttetök tanubizonságot az Igazságrul. Thiis tartoztok véle, hogy az eő Igasságában mind végig maradgiatok. Es ártatlanságotokkal az, eő el iövetele napiat örömmel várjátok. Vgyan Isten házátul kezdetik az ítélet. Nem ezöké az hit, hanem az Christus Jézusé, ezöknek igyenetlensége el sem veztheti. Ha Isten békességét kivánnyatok bizony békesök es eg'giesség fiay leztök. Hizem egy Zent Lelök által, eg' hitben, egy köröztségben, egy remenségében körözteni hivataltoknak zentöltettök meg. Nem kelly azért zegyönlenötök az Christust. Sőt inkab