Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XVI. Németujvár, 1599. febr. 6. Beythe István védekezése a dunántúli ágostai hitvallásúaknak ellene intézett rágalmai, támadásai és 1598-ban kiadott hittana ellen

Kérdése ez veteködéstöknek. Ha vagyone az Christus zömélyében Isteni és Emböri természeti között, az zömély zerént valo néminémő közöseölés, mellyel eg'gyk termézet közöllye az eő tulaj donsághit az másikkal. Es ez is kérdetöt. Menyre teryedgiönki az az létei zerént valo közösölés. Ezt felelitök, hog' az Sacramentariusok azt tarttyák, hog' az Christusban valo Isteni es Emböri termézet vgy eg'gyésölt, hogy eg'gyk sem közöl az másiknak semmi létei zerént abban, az ki az eő tulajdonsága, hanem chak az puszta newezetöt közlik. Az az, azt mondgiák, hog' az eg'gyesölés chak az nevezőteket tézi közönségössekké, tudnya illik, hog' az Isten embörnek mondassék. Az Emböris Istennek. De mindaz által vgy hog' az Istennek az emböri termézettel semmi közi ne legyön. Es vizontok az emböri termézetnekis az Istenséggel a mi az eő dichőségét, és tulaydonságát illethi létei zerént; az az valóban, es bizonyosan semmi közi ne legyön. Ezzel az tudománnyal ellenköző értelömben volt Luther, és nekik véle tartották es tartyákis az Sacramentariusok ellen. Felelet. Nem mondhatod itth immár Sacramentariusoknak. Mert nem az Sacrament omrol vagyonaz veteködés hanem Christus Urunk termézeti tulaydonsághirol. Thi es mind az thi Mestörytök, azért akartok ez tulaydonságokban elégyödést chynálny, hog' inkáb támazthassátok az Sacramentomnak hamiss értelméről valo veleködéstöket. De nem engedtethetik. Eutyches gondolta volt, az termézetök egyben elégyödését az Christusban. Es azért az köröztyéni gyöleközet elis kárhoztatta. Meg lássátok, hog* thys az eretnököt ne köwessétök. Két termézet vagyon (azt tudgiátok) az közben Járóban. Es mindöniknek nagy kilömbsége vagion egy mástol. Mert azjsteni termézethy terömtö, az eő zent Attyával és zent Lélökkel, foghatatlan, eörökké való, véghetetlen, örök dichőségeő. Illyennek kellyöt Jenny, ki az halált meg giőzhetné, és az Eördögöt és az poklot meg ronthatná, es zent Attyánál Erdömös lenne. Ez soha senkihöz nem illik, hanem chak Istenhöz. Ismeg Emböri termézethi halandó volt, aláztatható, zenvedő, teörhető, vére keő önthetŐ, mellyek embör tulaydonsághi Istenhöz semmiképpen nem illenek. Nem az tulaydonságoknak elegiödésével eg'gyésölt azért az két termézet az Christusban, hanem állapottyának egy voltáwal. Azért mondathatikis vagi az Isteni tulajdonság zawa az Embörségről, avagy vizont az Emböri tulajdonság zawa az Istenségről. De az lézön tulaydonságoknak az egy állapotban valo maradtájért. Nem az termézethinek elegyödéséjért. Azért mondgia Zent Pétör, az dichőségnek kyrállyát meg fezytöttétök, az az, azt az Embört, ki mind az által az dichős-