Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VI. Budapest 1907.

3. Kis Bertalan és Musay Gergely dunántúli ág.hitv. ev. püspökök egyházlátogatási jegyzőkönyve 1631—1654. Közli: Thury Etele

ventusát conferálják a templom épületire. Lévén ezen földek felől versenygés a cséri nemes filiális és ezen fárabeliek között az Iván anyatemplomoshely mint saját örökit templo­mának, a modo in posterum maga akarja bírni, quod digüum et iustum est per nos vero sancitum. Item. A hites emberek közül Insel Mátyás hite után vallja ezt, hogy hallottam az ipamtul, Szabó Józsátul, ki akkor volt annorum 80. hogy ezen földek mellett alszélről, aki egy hold föld Deső János számára vagyon, azt bírta volt Ádám Orbán nevü ember, kit megkérdvén az ipámnak a bátyja Péter deák, mi formán bírod Orbán bíró ezen hold földet, mert nem a te helyedhez való föld, ezt felelte igaz az, nem az én helyemhez való, hanem István pap adta, esztendőnként egy-egy viasz kalácsot adok róla. Item. Eosta Imre nevü kegyes ember, halálához közel levén és meg gyónván, hagyott a templomhoz folget iugerum 1. Orotvánban valót. Item. Ezen hites ember Insel Mátyás vallja, hogy a megnevezett ipátul hallotta, hogy ezen templomnak levén egy arany keresztje Egyed János kezénél, eladta flor. 5. azt költ­vén, hogy elveszett. Item. Ezen templomnak jövödelme ez is, hogy valaki a templomban temetkezik tenelur flor. 1. És mivel éppen padi­mentumos, aki temetkezik, kőmívesével készen legyen és vi­szont szépen megtégláztassa a temető helyit, hogy ne legyen meg rongyolva a padimentomja. Parochia et eius bona. Itt a prédikátori ház, házak rendiben lévén, áll két fél helybül, azaz egy egész hely, és ezen kívül nem említik a hites emberek, hogy másutt lett volna a prédikátori ház. Vizsgálván ezen parochiának szántóföldeit, találtatok harminczkét hold földének lenni: és miért hogy a Cséri major felől való földekben nincs a prédikátori házhoz hely föld, oka az, hogy a hites ember Insel András vallja, hogy sze­gény idvezült öreg urtul Nádasdy Ferencztül hallotta, hogy azokat a Cser felől való földeket — igy szólván az ur —: polgárok, magunk jó akaratunkbul engedjük mi ezt tinéktek, mert miénkek voltak ezek a földek. Ugyan ezen ember vallja, hogy nagy anyjátul hallotta, Lomporiczban, Szappánszékben Közép gyümölcsben, nemes ülések lettek volna régenten, kiknek magvuk szakadván szállott ez uraságra, és ezeknek szántóföld örökséginek némely részét, a megnevezett kegyes ur conferalta az iványiaknak, a mikor immár a hely földek

Next

/
Thumbnails
Contents