Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.
5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele
sége kívánná, az nékem igen nehéz. Mert a kinek tisztességét és személyét mindennap látni, és éjjel-nappal vele nevének és tudományának szép híréért ismerkedni szívből kívánok, hogyne vinném azokat véghez levelemmel, melyek az egymástól távollevők között mind tudósán, mind nyájasan való mintegy együtt léteit szereznek, hogyha lehetne minden hónapban, minden napon, sőt minden órában lennék együtt vele. És hanemha ez iránt, ebben a barátságnak és keresztyéni szeretetnek dolgában, a mely mindennél nagyobb, mindkettőnknek valamennyire az helyek messzesége jőne és lenne mentségül, méltán az én ítéletem szerint mindketten vádoltathatnánk azzal, hogy a szeretetnek tisztit elmulattuk. Az egy levél is pedig, melyet küldött kegyelmed e tavaszszal, és a melyet vettem, valóban kedves volt nálam. A vele együtt küldött Irenicumot éjjel nappal kezemben forgatván, a kegyelmed tudományát és mélységes ítéletit nem lehet nem kedvellenem és szeretnem benne. Most az én szokásom szerint, melyet Isten jóvoltából gyakorolni kezdettem, ez új esztendőnek kezdetiben (melyet Isten mindnyájunknak szerencséltessen) ezen levelemet vivő ifjakat Böjti Gáspárt és Szilvási Mártont, kik mindketten jó lelkiismerettel, jó erkölcsökről a tovább való taníttatásra commendáltattak, nagy bizodalommal a többivel együtt, kiket ez előtt felküldöttem, a kegyelmed gondviselése és tudományban építése alá ajánlom, hogy Istentől vett szép tudományinak sugárival, ezeket is a többek között Isten dicsősségére és az anyaszentegyház hasznára illetni ne neheztelje. Ezen levelemet vivő ifjaktól kegyelmednek a tábori utazásnak alkalmatlanságához képest, a melyet valami pápista kovásztól való pártütők ellen kellett indítanom, egy kis ajándékot, úgy mint az én magam képét új esztendői ajándékul küldöttem kegyelmednek. Melyben hogy kegyelmed ne az ajándék mivoltát, hanem az ajándékozónak kegyelmedhez való nagy buzgó voltát nézze, kívánom. Továbbá minthogy ez alkalmatossággal el nem mulaszthattam, hogy vagy két szóval a Felséges Palatínus Electornak ne írnék, hogy kegyelmed levelemet köszönetemmel és kész szolgálatom ajánlásával ő kegyelme kezéhez juttassa, kegyelmedet felette igen kérem, és kegyelmed életét sok szerencsés esztendőkre terjedni kívánom. Kelt az én Váradi váramban 15. Januarii 1617. Kegyelmednek hűséggel szolgáló fia Bethlen Oábor.