Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

6. Héczei Dániel esperes és peéri lelkész naplója bécsi útjáról (1790.)

melyben bátorít ő excellentiája bennünket, hogy menjünk bátran és senkitől ne féljünk. Azért közölvén ezen levelet T. Hunyadi Sámuel érmelléki senior urammal, minthogy az új útra új költség kelletett. 0 klme communicálta az igyekezetet a bihari tractussal és e végre Kólyon tartottanak ismét gyűlést, a hol jelen vala T. Mata Sándor bihari Tractus nótáriusa és ott megíratott T. Hunyadi Ferencz uramnak, hogy a nála levő 100 fl. adja kezünkbe, ha már maga diaetális pappá lett. Mi elvittük a levelet, indulván a mint gondolom, úgy is volt, 13

a sept., mely hétfő rrap vala és mentem Ottományba, onnét Félegyházára. NB. Bizonyos okra nézve másnap vissza Ottományba, mert akkor jött által T. Keresztesi úr és indulunk Debreczen felé én nagy kedvetlen. Létán hálánk és ott megcsömörleni, onnét Debreczenbe, a drága jó létai biró Szilágyi uram vitetett forsponton. Ott fogadánk pesti Land Lupfera Andrást 25 rh. frt. Mentünk 16-dikán Madarasra, onnét 18. Török Miklósra, a hol engem déltájba utóiért a nyavalya és érvágás orvosság, melyet számomra készített az oda való veszett feldscher, került 7 rh. fr. Andrásnak is 1 rh. f., hogy fél nap várakozott. 18-dikán háltunk Berczelbe, de én T. Miklóstól fogva semmit nem ettem Pestig, hová értünk 19-dikén. A lábommal felette rosszul voltam; 20-dikán megkerestük generalis nótárius urat, de nem találók. 21-én megadtuk a levelet, kértük a 100 frtot, de nem akará adni. A documentumokat az egy credentionalison kivül kiadta, azután 66 frtot is két részre. A missilis czédulák T. Keresztesi uramnál vágynak sub. A, B, C, D. Azalatt szólottunk T. Sinai Miklós urammal, a ki már akkor hazafelé indulni akart, de reá vette magát könnyen, hogy Bécsbe jöjjön a collegium dolgába. Indulánk 23. délután 3 — 4 óra közt igen szomorú ábrázatú időben, az eső setétes fellegek és szélvészes háború közt kezde esni. Ugyan András lévén kocsisunk Bécsig 50 rh. írtért. Volt vélünk Demjén József volt semjéni mester az ebugatta korhely fia és T. Sinai úrral Takács István emberséges deák és németül tudó ifjú. Háltunk Ácson, 25. Mosonba, 27-ikén 10 órakor értünk Bécsbe esős időbe. Szállottunk a Fejér farkas nevű büdös vendégfogadóba, egy nagy egészségtelen házba. Ott fizettünk az ételen kivül a rossz, setét, büdös házért 42 krt, a mely merő azon tömlöcz vala. Fizettük pedig a 42 krt minden napra. Ugyanazon vasárnap, a melyen beértünk, megkerestük a cancellarius úr O Excellentiáját és fogadott szívesen. Én valék T. Sinai urammal, mert T. Keresztesi úr későbben érke-