Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

a szentek innepeiben, azoknak isteni tisztelet szolgáltassák, mely merő káromkodás és Isten ellen való bálványozás, melylyel az Istennek tisztelete igen megbántatik, a Krisztus érdeme elrontatik, a misének szállás adatik, lelkünk ismereti megsértetik, sokaknak megbotránkozására és a pápistaságra váló visszatérésre alkalmatosság adatik, a bálványimádás randáltatik, a papoknak rajtunk való birodalma, és minden eklézsiákban való főpásztorsága építtetik a mi régi és megrögzött confessiónk ellen, és így mindjárást láttatunk az Antikrisztus táborába menni és annak bélyegét viselni. A kinek bizonyos jelének mondja lenni az írás Dániel 7: hogy Isten híveit igen • megsanyargatja és azt ítéli, hogy ő szabadosan megváltoztathatja, mind az időt, mind az Isten tisztességére néző cerimoniákat, vagy törvényeket, úgyannyira, mint Hieronymus magyarázza, hogy az egész religiót, és hit dolgát mindenestől fogva csak ő maga hatalma és akaratja alá rekeszti. Kinek mi semmi dolgában nem akarunk részesek lenni a szent Pál tanítása szerint: Nihil Christo commune cum Belial et quae pars fidelium cum infideli ? 2. Cor. 6. De ha az ország ezt a Kalendáriumot nem a pápa kívánsága szerint, hanem úgy, mint csak külső dolgot, avagy meram rem politicam, et religionem non concernentem, a fejedelem kedvéért, avagy a mint az articulus tartja in nullius, sed solius Caesareae Maiestatis gratiam úgy vette be és ezután is csak úgy akarja megtartani, hogy az által valami nagyobb dolog ne csúszszon be, mely a mi vallásunknak ellene volna, mi is készek vagyunk ebben is 0 felségének engedelmeskedni, ilyen okkal, hogy a jövendő gyűlésben az ország cavealjon és különös articulust írjon felőle, hogy ebből soha más egyéb dolog, úgy mint a religióban való változás, avagy a pápa vallására való kényszerítés be nem jő. Mert az ellen mi protestálunk solenniter, hogy soha a végett mi be nem vesszük, követvén szent Péter reguláját Csel. 5. Melius est obedire Deo, quam hominibus. Ezen kívül valamíg az Isten tisztelete meg nem bántatik, a mi kegyelmes fejedelmünk előtt magunkat mind a földig megalázván, ajánljuk nagy hűséggel, és engedelmességgel való szolgálatunkat mindenekben, az egész országgal egyetemben (melynek mi is tagjainak valljuk magunkat) a Krisztusnak parancsolatja szerint: adjátok meg a császárnak, a mi a császáré és az Istennek, a mi az Istené Matth. 22. Hogy pediglen ez ideig az új kalendariommal nem éltünk, arról mindeneknek protestálunk, a mi kegyelmes fejedelmünknek pedig alázatosan könyörgünk, hogy a mi cselekedetünket rebellionak vagy contumaciának ne tartsák, mert nem ebből esett, hanem ez volt az oka, hogy holott a szent