Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

hogy valami megbántódásra való okot ne szolgáltatna a szászoknak, azon kívül is Bebek úrral baja lévén a királynénak. De nem lévén senki, ki a kálvinista magyar tanítók részéről csak egy szóval instálna s szólana, mind e mai napiglan is a dézma, sőt még a quarta vagy negyedrész nélkül is vannak; és nagyobb része alig él egy napról más napra. 1560-dik esztendőben újólag megindíttaték a Beszélgető/ a szász eklézsiák papjai, Dávid Ferencz és Heltai Gáspár között és a szóbeli vetélkedés után, midőn ezek mind a ketten a Kálmáncsehinek az úrvacsora felől való értelmében megmaradnának, közönséges tetszésből a szászoktól kirekesztetének, ós többé tőlük a lelkiekben atyafiaknak nem ismertetének. Oh nagy híjába valóság! 1561-dik esztendőben 6. Február, ifjú János király parancsolatjából ismét közönséges disputáczió lészen az úrvacsorájáról Dávid Ferencz között ki a Kálvinus követőivel tartja vala, és a Szász eklézsiák papjai között Medgyes városában. Ott egy néhány napok alatt, mind a kétrészről nagy veszekedéssel és sok irogatással folya a dolog. Dávid Ferencz és a többi kálvinisták a Kálvinus értelméről nem távozának hogy t. i a Krisztusnak teste és vére lelkiképen és nem testiképen, nem szájjal, hanem szívvel és hittel vétetnek. A szászok a Luther Márton értelmét vitatták. E disputácziónak folytatása és mind a két résznek írása, a király tetszéséből Németországnak főbb akadémiáiban elküldetik, és azoknak ítéletük ós tetszésük alá bocsáttatik. Tárta az egymás .között való beszélgetés egy néhány esztendőkig, a községnek is egy része egy felé, másik más felé szét van. A szászok az ő követeiket elküldik a saxoniai, misnai és egyéb közelebb levő akadémiákba, és maguk részükre azoknak egyező értelmüket könnyen megnyerik, úgy mint azon értelemnek régi tanító mestereitől. 1562-dik esztendőben Eger várában levő mind lovas, mind gyalog sereg, és az egész Egervölgyén lakó mind nemesek, mind nemtelenek, a szent háromságnak nevében az Isten frigyének megőrzésére esküvéssel összekötik magukat, és a hitnek kiváltképpen való ágazatairól való vallás tételüket írásban adják ki. Mely ő szent és kegyes igyekezetüket a nyughatatlan barátok áruitatásnak mondák lenni, és Őket Ferdinánd császár és magyar király előtt igen keményen, noha hamisan elvádolák. Melyet megértvén a császár, ottan felteszi, hogy ezeket, kiket már a különböző vallásért eléggé meggyűlölt vala, keményen meghintesse. Azért sietséggel commissariusokat küldvén, kik a császár nagy haragját nekik megmondják. De ezek attól meg nem ijednek, hanem azonnal