Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. III. Budapest 1904.

5. Cultustörténeti adatok. (Thúry Etele)

nobis operare efficaciter, et da profectum et exitum rerum omnium nostrarum optatissimum, ad sacro sancti nominis tui laudem, ecclesiae quam proprio sangvine acquisivisti aedificationem, et conservationem, nec non animarum nostrarum aeternam salutem. Amen.

1 XIV. A református egyházba áttért papok esküformája a XVII. századból. Modus admittendi ad sacrum ministerium eos, qui antea pontificiam vel lutheranam sectam amplexi sunt, et agnita veritate confessionis Christianae et apostolicae, tandem conversi sunt. En N. N. ki eddig lutherana valláson való minister levén, sok habozó vélekedések után, a szentirás ellen való tanításit Isten szent lelke által eszembe vévén: az helvétiai keresztyén confessiótól is, — ki minden punctumiban igaz, a szentíráson fundáltatott idvességes tudomány — külömbözne: nem kérkenségből, de az igazságtól kit mindenkor kitudtam, viseltetvén ragaszkodom hozzája. Esküszöm azért az atya élő Istennek szent fiának, az megváltó Jézus Krisztusnak és az Szentlélek egy bizony Úristennek, hogy vallója, igaz megtartója leszek mai napságtól fogva, az helvétiai vallásnak, utolsó órámig, és véremmel is ezen igazságot kész vagyok meg is pecsétlenem, Deo sic volente. Ha pedig az idvezítő igazságot nem követném, de megvetném, ezen szentháromság Isten engemet megbüntessen, követvén pedig megsegéljen. Ez helvétiai idvezitő vallásban pedig, püspökömnek és senioromnak, és az venerabile presbyteriumnak mindenben engedelmesen obtemperalok. Datum etc. Idem qui supra.

J Közli: Thúry Meie. 1 Samarjai János : Az helvétiai valláson levő ecclesiáknak egyházi ceremóniájukról. Lőcse 1636. czímű könyvhöz kötött s az 1630. évi pápai zsinat végzéseit tartalmazó s közvetlenül az említett határozatok után feljegyzett XVII. századi kéziratból, a sárospataki ref. főiskola könyvtárából. 3 Samarjai János előbb említett Agendájának első táblájáról a sárospataki ref. főiskola könyvtárából. Kétséget kizárólag XVII. századi bejegyzés ugyanazon kéztől, a ki az 1630. pápai zsinat határozatait feljegyezte. Miután az említett könyv tulajdonosai Körmendi B. István hetesi, vámházi és köveskáli (1681—1691.) prédikátor, Perlaki Márton 1708. kiliti-i prédikátor voltak, utóbbinak Judit nevű leánya Sári György felesége volt. „1708. maii 18 die hora 9. matutina, natus est filius, filiae