Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

6. Árva ekklézsiák a veszprémi ref. egyházmegyében. (Thury Etele.)

pápistáké lett volna, templomok kulcsát tőlük kérte, noha akkor is az ajtóban volt a kulcs, és parancsolta is, hogy magok adnák kezében, tett is oly fogadást, hogy ha a kulcsot kezébe adnák, templomhelyet fog nekik mutatni, melyen fábul templomot csinálhatnak; prédikátorokat és mestereket is közöttök meghadja. Annak okáért igéretiben bízván, ijesztegetésitől pedig, mert sokképpen fenyegette, félvén: a kulcsot magok kezében adták, még sem mutatott templomhelyet, hanem prédikátorok usque 12-ma marcii 1748. véghez vitte az közönséges isteni tiszteletet egy magányos háznál, de akkor megparancsolván a prédikátornak és mesternek, hogy kimenjenek, mert ha nem, nyüvekkel éteti meg. Ily formán azok nem mervén maradni, parochiájokat mester házokat és oskolájukat elfoglalta, melyeket magok csináltak. Igaz ugyan, hogy templomok elvétele alkalmatosságával folyamodtak ezek néhai Kenessey István consiliarius úrhoz, ki midőn ágens Szilágyi Sámuel úrhoz írt volna postán levelet iránta, hogy a földes uraság erőszakosan vette el a templomot, adna be instancziát ő fölségének; adott is, és parancsolat jött, hogy a vármegye informatiót adna. Akkor a vármegye inquisitora szolgabírót küldvén ki, arra esküttetett, hogy magok adták a lakosok a kulcsot kézben, és informatioul ezt felküldetvén, ágens úr a felséges Cancellaria által megszóllíttatott, adná urát az instantia expositiójának, a ki consiliarius Kenessey István úr levelét maga mentségére előadta. Azután Kenessey úr levél által fölhivattatott, hogy magát mentené, a ki felséges asszonyunknál personalis audientián levén, azzal mentette magát, hogy a fönt leírt mód szerint lett kézben adása a kulycsnak az erőszakkal egyetér. Ezeket Kenessey úr így maga beszéllette. Megfosztatván annak okáért Hagymáskériek mindentűi, a fönt leirt mód szerint 1771-ben 17ma junii méltóságos Koller Ignácz veszprémi püspök úrhoz folyamodtak instancziával. Azon méltóságos úr rajtok nem segíthetvén, írtak ágens Nagy Sámuel uramnak, ilyen levelet azon esztendőben 25a junii, hogy abban levő deductio szerint ő fölségének instancziát adna be. Addott is be instancziát, de nem használt eddig. Ösi helység, nemes Veszprém vármegyében, veszprémi püspökségfaluja. Abban a helvetica confessión levőknek közönséges isteni szolgálatjok oly régi, hogy ott mind török, mind kurucz