Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

6. Árva ekklézsiák a veszprémi ref. egyházmegyében. (Thury Etele.)

confessión levőknek, de ezen seculum elein volt mirigyhalál által lakosi megkevesedvén, az élők pedig más helységekben lakásukat vévén, a helység pusztán maradott, és így a helvetica confessión levőknek vallásuk exercitiuma ott önként megszűnt és többé föl sem állott, mert azután a veszprémi püspök mint földesúr engedelméből lutheránusok szállották meg, kik jóllehet maguk vallásuk exercitiumát lutheránus mester által felállították, mindazonáltal az is onnan kimozdíttatott s oratóriumuk elpusztíttatott. Zánkát, ugyan Tekintetes Szalavármegyében levő pusztát 1728. esztendőben szállották meg (a római) imperiumból Magyarországra jött németek, kik felséges VI. Károly császárnak nyomtatásban imperiumba bocsátott pátensében ajánlott oly kegyelmes fogadásira, hogy akiknek Magyarországra jönni kedve lenne, azok vallásuk szabad exercitiumát folytathatnák, jöttek ki az imperiumbul, és azon pátensnek erejével, a helvetica confessión levők 1734. esztendő tájban mester által vallásuk exercitiumát elkezdették és folytatták 19. esztendeig, de az után Dóczy Ferencz főbíró úr esküttjeivel és a tapolczai esperessel ez előtt mintegy 21. esztendővel, királyi parancsolat nélkül reájuk menvén oratóriumukat levágták. Azután 1771-ben azon zánkaiak a felséges udvarnál instáltak vallások exercitiumáért, ragasztván instantiajok mellé a fönt említett pátenst, és egyik lakosnak azon passusát, melylyel a németországi földes ura Magyarországra szabadon bocsátotta, de mivel a nemes vármegye és méltóságos veszprémi püspök őfölségét informálta, 1772-dik esztendőben 10-a septembris a fölséges locumtenentiale consilium előtt intimalt illő okokból quod supplicantium ludi magister citra benignum assensum sit introductus et in obversum benignarum idealium resolutionum omnes ministeriales functiones peregisset, ac ob idem jam ante 20. annos e loco amotus fuerit — reflexióba sem vétetett instantiajok, noha mester bevitelt a pátensen fundálták, a temetésiül s predikatio olvasástól tett tilalom után pedig csak néha olvastattak bibliát. Antalfai helységben, ugyan T. Szála vármegyében volt a helvetica confessión levőknek vallások exercitiuma ember emlékezetit fölyül haladó időtűi fogva ilyenképen: Míg a helység népes