Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

Éz volt azon időben a legrövidebb birtokszerzési eljárás. A ki bírta, a marta. Praktizálták ezt netn egyszer a Zrínyiek is.

Később Török Bálint ismét Zápolyához szegődvén, I. Fer- dinánd i54i-ben Csurgót Zrínyi Miklósnak adományozta. De midőn Zrínyi uj birtokát átveendő, Csurgó kapuja előtt megjelent, a már ekkor a konstantinápolyi hét toronyban raboskodott Török Bálintnak neje, Pemilinger Kata és fia János fegyveres kézzel ellenálltak — opponáltak — a miért a boszus Zrínyi megtorlásul a szomszédos Almágy és Bodafalva községeket hadnagyai által kegyetlenül feldulatta. — Utóbb hosszas perlekedés után, a felek 1552-ben kibékültek s Zrínyi meg- szállhatá Csurgót, melyre muraközi birtokainak a török támadások ellen fedezhetése szempontjából nagy szüksége is vala. E birtokbavétellel együtt a haza szolgálatában tagadhatatlanul nagy érdemeket szerzett csurgói perjelség is megszűnt.

Egy azon időbeli okmány szerint, a csurgói uradalomhoz következő községek tartoztak: Bucskád, Udvarhely, Pápa, Bodafalva, Bálvánd, Alsók, Zenta, Potyond, Szentkirály, Nagymarton, Almágy, Tarany (1654 körül azt Írják róla: Thuran novi- ter aedificata). A csurgói uradalamhoz tartozónak mondatott Molak, Iváncsfalva, Lettnyár (Kélnyár), valamint Sziget kisebb helység. Külön emlittetik Csente, mely ma Alsókkal egy, végre maga Csurgó a város s a vár.“

Zrínyi Csurgón megfészkelvén magát, az ó-város déli részén levő földvárat, melynek vizfogó töltései ma is láthatók, az i556. évi országgyűlésen engedélyezett igás munka igénybevételével megerősítette, hadiszerekkel s harczedzett fegyveresekkel megrakva, biztosságba helyezte. — Innét tette aztán hatalmas kicsapásait az i555. év óta — a mikor Koppány, Kaposvár, Koroknya, Babócsa török kézre kerültek — mindig nagyobb erővel megújuló török portyázások fékezésére; innét indult Nádasdy Tamás nádorral és a segítségre küldött német hadakkal 1050-ban Babócsa alá, hogy annak megtámadása által Ali basát elvonja a már nagyon szorongatott Szigetvár ostromáról. Onnan visszatérvén, ugyancsak Csurgóról indult ki az ifjú Ferdinánd főherczeggel, ki minden áron törököt akart fogni, a koroknyai várnak vívására, melynek két órai lövetése után, midőn Zrínyi huszárjai lovaikról leszállva, a falakon be- *)

*) Salamon l'trencz „Az ylső Zrínyiek,**