Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
7-8. füzet
325 óriási vagyonnal rendelkeztek. Különösen nagy Lajos dalmát s olasz hadjárataiban az auraniai vagy vranai perjelség lovagjai részéről szárazon és vizen hatalmas támogatást nyervén, hazajöttével terjedelmes magyar birtokokkal jutalmazá a vitéz lovagrendnek bajtársi szolgálatait. Ezóta aztán hazai történelmünk lapjain, kivált a törökkel vívott élet halál harcokban a vranai perjelség nevével gyakorta találkozunk. Sajátságos azonban, hogy a mohácsi végzetes ütközeten egy se volt jelen közülök.*) Már ekkor számuk a törökkel vívott szakadatlan küzdelemben, különösen Rhodusnak 1523 ban hősi védelem után a túlnyomó török erő által lett elfoglaltatásakor nagy részük le- mészároltatván, igen alászállott.**) A mohácsi vész után, a kelet elleni százados harczokban elvérzett, elzüllött lovagrend birtokai —• miként arra Mátyás király előzőleg példát adott — világi gubernátornak, név szerint Tahi Jánosnak kezére jutottak, ki, a csak kezelésére bízott uradalmakat sorban elzálogositá. Ily utón került Csurgó is 13,000 forintért a Zrínyieknek, kikkel Tahi sógor volt, zálogbirtokába. Majd midőn fellobogott a két versenykirály közt a korona feletti dulakodás lángja, Ferdinánd, hogy a hatalmas enyingi Török Bálint főurat Zápolyától pártjára vonja, annak kiskorú fiát Jánost auranai perjellé nevezte, oly kikötéssel, hogy majd nagy kort érvén, a szerzetes fogadalmat letegye s a perjelség birtokain fekvő adósságokat az illető hitelezőknek kifizesse. A kikötésből nem lett ugyan semmi, de azért Bálint ur a somogyi birtokaival határos Csurgót nagyszámú fegyveres sereggel megostromolja, beveszi, a várban talált ékszereket s más értékes ingóságokat erőhatalommal elfoglalja, egyszóval Csurgónak urává lesz 15-34 táján.***) #) Horváth Mihály említi ugyan a mohácsi mezőn megjelent zászlós urak között Tahi János vranai pörjelt, de ez, Salamon Ferencz szerint. (Lásd „az utolsó Zrínyiekében) csak a mohácsi vész után lett az uranai perjelség javainak világi gubernátora. #«) Ex bulla dementis VH. de anno 1523 haec est legete; ipsi turcao tandem quod non sine gemitu et cordis amavitudine recensemus, multitu* dine praevoluerint et expugnata per eos vi et armis insula (Rhodust érti) et inunitissima civitate, Magister Bavalini, priores, pracceptoros, milites et fl'atrcs Hospitalis hujusmodi, quorum pauci superstites et fere examines. — Id in causa fueritcur nulli ex crucifer is proelio mohács i e n s i interfuerint. Fuxhoffer! monasteriologia. ***) Széchenyi codex-
