Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

S08

nzt a kérészi yen sóg tanitja, kell keresnünk. És a mi az ismeretet illeti, képzelik, mintha az igazság utáni kutatás folytán a személyes Istent és annak kijelentéseit épen olyan formán lehetne megismerni, mint a hogy valamely személytelen tárgyat, miként a természetet meg lehet ismerni, mely miveletben az ember magát érzi főnek. Feledjük, vagy meg nem gondoljuk, hogy az élő Istennel nem lehet úgy experimentálni, mint a természettel. Ha a személyit megakarjuk ismerni, akkor ahhoz személyi viszonyba kell lépnünk és ilyen épenséggel és föképen csak a vallásos viszony, mely nélkül az ismeret csak játéka mai'ad saját fogalmainknak és konstrukczióinknak.“

Bevallja Martensen, hogy eszméinek ily tisztázása csak lassan haladt elő; egészsége azonban csakhamar helyrejött. Szüksége volt mégis erősödésre s azért tavasz kezdetével elhagyta barátjával együtt Berlint és üdítő kerülő utakon — Wittenbergen, Drezdán, Prágán, Karlsbadon át — szép holdvilágos estén jutott Heidel- bergbe.

Láng Adolf,

A heulefberr/l Káté története.

Ez a katekhizmus íratott 3-ik Frigyes palatinatusi választó fejedelem parancsából 1562-ben Ursinus Zakariás és Olevianus Gáspár tudósok által német nyelven, és miután egy zsinat és maga a választófejedelem által is helyben hagyatott volna, azon okból, hogy valamint a Templomban a nép : úgy az iskolákban az ifjúság a ref. vallásban ebből taníttatnék, németből latin nyelvre Lago Josua és Pithotzerus Lambertus által a fe- edelem rendeléséből lefordittatott és egyszerre ezen két jnyelven Heidelbergában 1563 ban januárban, maga a választó fejedelem Írván neki Elöljáróbeszédet, ily czim alatt: Catechis- mus, avvagy a keresztyén hitről való tanítás : kinyomatott.

Ezen legelső kiadásban Dominikákra még nem volt felosztva a katechizmus, sem a kérdések számmal nem voltak meg-