Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
7-8. füzet
309 jegyezve, a Szentirásbeli helyek is c ak a levelek szélére vátá- nak jegyezve és csupán számmal, a 80 dik kérdés pedig nem volt ezen első kiadásban. — Ezen legelső kiadáshoz Kálvinnak német nyelvre átfordított Kátéja hozzá volt nyomatva, hogy ezzel a két Katechizmusnak, a tudományban való megegyezése mutattassék meg. Ez az első kiadás csakhamar elkelvén, ugyan ezen 1063. esztendőben újra kinyomatott a heidelbergi Káté és már akkor a válaszló fejedelem parancsából a 8o-dik kérdés bele volt abba téve, de a vége nem úgy volt akkor mint most van, hanem igy: „És a Misének fundamentoma semmi nem egyébb,hanem a Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatjának és szenvedésének megtagadása, és bálványozása.“,Még ezen 1563-dik esztendőben kijött ez a Káté harmadszor is, és a 80-dik kérdés épen úgy volt kinyomatva, mint az ma áll a Katechizmusban, s mivel Kálvin 1564-ben halt meg, ő is látta és helyben is hagyta ezt a Kátét. 1573-ban jött ki a 4-dik kiadás Ugyancsak Heidelbergá* ban, mely mellé volt téve a Palatinatusi reformátusok Liturgiája is, és ezen negyedik kiadásban osztatott fel legelsőben Dominikákra, a kérdések is ebben jegyeztettek meg legelsőben számmal, és a Szentirásbeli helyeket, a kérdések alá ebben rakták fel, és Írták le egészen. Minthogy tehát Ileidelbergábart Íratott, és ott is nyomatott ki legelsőben, több Ízben Ileidolber- gai Katechizmusnak, Palatinatusi Katechizmusnak pedig azér neveztetik, mivel a Palatinatusi választófejedelem parancsából íratott. Ez a Káté 3 részre osztatott fel, követvén annak írói Pál apostolt, ki az ő rómaiakhoz irt levelét hasoulóképen 3 részre osztotta fel, szólván az 1. 2. 3. részben az embernek nyavalyásságáról, vagy bűnös voltáról, a 4-ik résztől fogva 1 t-ig a megszabadításról, a 12-töl a 14 ig a háládatosságról. Csakhamar sok ellenségei támadtak a heidelbergai Katechizmusnak, mivel egyebek közt az Urvácsorájáról való tudomány sem a róm. katholiküsoknak, sem az evangélikusoknak nem tetszett, különösen a róm. katholikusok a 80-dik kérdésben botránkoztak meg, az evangélikusok pedig azért nem szenvedhették, hogy III. Frigyes ezen Kátét íratván, a maga , tartományában, ezt tette Symbolikus könyvnek, s igy az Agus* tana Confessiotól oly temérdek embert elfordított. Hanem r§66-ban mindenek megcsendesedvén, békére valának hajlat!*
