Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

SOÖ

melynélfogva sikerült neki az, hogy egész életére Schleier- inacher keblébe fogadhatta képét.

III.

M. képződésére, nagy fontossággal bírtak a koppenhágai tudományos és társas körök Clausen, Oersted és Sibbern tanárainál. Nem kevésbé befolyással volt reá azonban ta'nulótársa Bornemann és annak szülei háza.

Ezen barátjával közlött mindent, mi öt lelkileg foglalkoztatta. Ez is nagyratörö fiatal ember volt, ki daczára jogi tanulmányainak, belehatott Schleiermann dogmatikájának bevezetésébe, hogy Martensenriel együtt elmélkedhessenek az absolut függésnek érzetéről. Kölcsönös lelkesüléssel olvasták Fichte népszerű iratait az ember rendeltetéséről, a boldog életről, a német nemzethez intézett beszédeit, valamint Se he Hitig „Akadémiai tanulmányát“ és szabadsági tanát. Együtt igyekeztek Hegelbe hatolni, mire nézve segédeszközt találtak Heibergnek az ember szabadságáról irt fejtegetésében, melynek segítségével megismerkedtek Hegel dialectikájával és az „antinómiák“ jelentésével.

Nem mellőzhető azonban a Bornomann-féle családi kör leirása. Bornemann atyja kitűnő, éleseszii férfiú volt, ki azonban nagyon beteges lévén, kissé elszigetelten élt. Az anyja, mint tehetséges, élénk természetű és erélyes akaratú nő, teljesen feláldozta magát gyermekei Frigyes, János s György nevű testvérei nevelésének. Bornemann asszony lényében valami szenvedélyesség rejlett; szenvedélyesen szerette gyermekeit, anélkül, hogy őket elkényeztette volna. A mellett, hogy őrködött a felett, hogy gyermekei teljesítsék iskolai kötelességeiket, egyszersmind szivén hordozta azoknak általános emberi képzését, melyet a rendelkezése alatti eszközökkel mozdított elő. A természetet kedvelte és gondoskodott arról, hogy minden tíyáron lélekíiditö erdei kirándulások történjenek, iné-