Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

Vendékek képesítésére vonatkozólag. De mindezen óhajtásunk mellett, ki kell jelentenünk, hogy e vidéki gimnáziumok eddigi fentartói, az egymás után elkövetkezett sok szigorú évek, az árvizek évenként pusztítása miatt, nemcsak 1600 frt évi fizetést nem képesek adni tanáraiknak, de azok száma szaporodtával az eddigi szerény tanári fizetést sem képesek teljesíteni. Ennél­fogva kérésünk az: méltóztassék az egyházmegyei gyűlés egy indokolt felterjesztésében a ft. egyházkerületi gyűlést felkérni, hogy a többi társ egyházkerületekkel együtt, folyamodjanak az ország gyűléshez az iránt, hogy utasítsa a minisztériumot az i848. évi XX-ik t. czikket haladéktalanul éleibe léptetni, és a protestánsoknak is az országos pénztárból az aránylagos illető­séget kiadni. Melléklet illetőleg utóirat. Az elemi iskolákra, s az úgynevezett vidéki gimnáziu­mokra vonatkozó nézeteink közül, szándékosan hagytunk ki egy lényeges kelléket, vagy mozzanatot; és ez a nevelés, s ok­tatásnak egy fő kelléke, vagy alkotó része: a fegyelem, vagyis ennek mikénti alkalmazása, melyet a helyes értelemben vett nevelés, s oktatás soha nem nélkülözhet. A feladat a mi­lyen fontos: épen oly nehéz annak megfejtése, ezért van, hogy legtöbb nevelő mellőzi ennek fejtegetését, az erre szükséges irányadást. Én, és mi is rövidek kivánunk ez úttal lenni a fe­gyelem mikéntjére nézve; de úgy vélem, úgy hiszük, hogy igen elérkezett már az az idő, hogy a vesszözést, kivált poroszló al­kalmazásával, s az iskola teremben : végkép és mindenhái időre be kell szüntetni. Hiszen a mai napság a közpolgárokra, s ka­tonákra nézve a vesszőzés, a botozás el van törülve! Bizony nem lehet, s nem szabad annak tovább, egy napig sem a tu­dománya, s erkölcsiség kis templomaiban, az iskolákban is to­vább fennmaradni, hol csaknem napirenden van ji kis polgá­rokat, sőt még a kis polgárnőket is, tanuló társaik előtt a leczke meg nem tanulásáért testileg megfenyíteni, megbotoztatni, ho­lott pedig a leczke meg nem tanulást, csak mellékes körülmény idézhette s idézheti elő, pl. a gyermek kedély hangulata, a szülék mellékes parancsa, melyet a gyermek nem mellőzhet stb. Ha hát bottal, korbácscsal, soha semmi esetben, még erkölcsi ki­hágásokért is, jövőre az iskolákban veréssel büntetni nem le­het, s nem szabad: mikép kell a gyermekben a szorgalmat föléleszteni, mikén kell az erkölcsi kihágásoktól visszatartóztatni ?

Next

/
Thumbnails
Contents