Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
17 fiatal embert, hogy bármely szakon könnyen haladhasson és a bölcselet hiánya az oka annak a képzetlenségnek, a melyről annyira panaszkodnak az egyetemi s akadémiai tanárok. Ezekre csak rámutatok ezúttal. De a jogi szakot is oly szakul mutatom be, mint a melyről alapos ismerettel kell birnia minden polgárnak. A jogakadémia, nemcsak az ügyvédek és inagasb " tá ’.-adalmi (politikai) hivatalnokok képez- déje, hauen minden polgárnak, kivált a ki mii veit polgárnak akarja magát tekinteni, tanodája kell, hogy legyen. Már csak e őzéiből is szükséges, hogy lehetőleg minden felső tanodához csatoltassék jogi tanoda is. De meg abból a czélból is, hogy nemcsak a rnagasb hivatalnokok, hanem az alsóbbak is hozzá juthassanak a jogi tanulmányokhoz. Sok bajt idéz elő a társadalomban, hogy a falusi jegyzők nem ismerik a jogtudományt és nem képesek a falu ügyeit vezetni és a hozzá fordulóknak alkalmas tanácsot adni. Ma holnap be kell jönni pedig annak az intézkedésnek is, hogy falusi jegyzővé csak jogvégzett egyén lehet. Ide kell számitanunk még a kisebb városok hivatalnokait is, hol hasonlólag a tanácsnokok csak akkor felelhetnek meg hivatásuknak, ha jogi képzettséggel bírnak. Ida szétnézünk a társadalomban, azt fogja követelni tőlünk a társadalom, hogy a jogi felső tanodákat. nemhogy apasztani nem lehet, de süt szaporítani kell. A katonatiszti tanodákról nem is szólok. Pedig elkövetkezik azaz idő is, a mikor a nemzeti katonaság ismét kifejlődik, mint volt rég. Az előkészületek meg vannak már téve reá, habár nem abból a czélból is, illetőleg ez a czél nincs kitűzve, határozottan kifejezve a hadügyi politikában. Azok a változtatások, melyeket manapság a hadsereg szervezetén lassanként tesznek, nem egyebek mint átmeneti intézkedések a nemzeti hadsereg kifejlődéséhez. A katonatiszti tanodákat is társul lehetne beosz2
