Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
16 mányt is elsajátíthassanak. A szoros szakszerinti nevelés egyoldalú s mennél több oldalú a fejlődés annál .sikeresebi) annál magasabb műveltséget eredményez. Mily czélszerii volna például, ha az olyan fiatal ember, a ki két pályát akar elvégezni, a jogit és gazdásza- tit, mind a kettőt elvégezhetné párhuzamosan. Kivált a mi földbirtokos osztályunkra volna ez nyeremény, kiktől megvárjuk, hogy a társadalomnak értelmes tagjai legyenek és e őzéiből elvégeznék a jogot s mellette gazdászat- ből is szerezhetnének annyi ismeretet, hogy gazdaságaikat jól vezethessék. Ezt az eszmét különösen ajánlom azok figyelmébe, kik a felett tanulmányoznak, hogy a földbirtokos osztályt miképpen lehetne megmenteni a fe- n)Tegetö veszélytől. De nemcsak a gazdászati tudományokkal van ez így. Hasonlókig szüksége volna a magyar földbirtokosnak egy kis mérnöki tudományra is, hogy gazdaságát jól vezethesse s fentarthassa. Köriil-belől' az a földbirtokos osztály baja, hogy mindezeket saját, kárán tanulja meg s többnyire akkor amikor már késő. Tehát az ország területén a felső tanodákat be kell osztani, még pedig úgy, hogy minél több szak csoporfo- tosittassék egy-egy helyen, különösen azért, hogy minél több oldalú tanulmányt tehessen a fiatal ember. Még csak a tanszakokról kell szólalniuk illetőleg O O veszek bátorságot magamnak, hogy arra nézve is adjak tervvázlatot, hogy minő tanszakokat lehetne egyesíteni? A tanszakok kiválogatására nézve említettem, hogy a vidékek érdekei a döntők; például egyik helyen a gaz- dászat, másik helyen a bányászat, és kereskedelem stb. Vannak aztán oly tanszakok is, a melyek mindenütt kellenek és szükségesek. Ilyenek: a bölcseleti szak az általános miveltség kifejtéséül, és a jogi szak, hogy értelmes tagja legyen az illető az államnak. A bölcseleti szak szükségességéről már több Ízben beszéltem. E teszi képessé a
