Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
14 a melyekre nevezetesen kevesebb idő alatt, például pár hó alatt megszerezhető a szakkészültség, megjegyezhetjük, hogy az illető egyének más téren igyekezzenek magasabb műveltséget szerezni. A második csoportba sorozható voltaképen csak a bölcseleti történeti és nyelvtudományok; de e sorban alkalmazhatók a hittan!, és jogi tudományok is, a minthogy ez eddigelé is szokásban volt. Végre a harmadik csoportba, a két első csoportból kiválogatva a több tudományt lehet sorolni p. a tanári, hittani, orvosi, jogi pályák tudományait. Elsoroltuk a tudományokat, a melyeknek a számára felső tanodákat állított már a társadalom, hogy művelői valódi műveltségre emelkedjenek, s mégis csak négy tárgy lehet ezek közziil az egyetem tantárgya: a hittan i, jogi, orvosi és bölcseleti. A hagyomány hatalmának kell tulajdonitnom ezt, a felfogást s hiszem, hogy az újabb felvilágosodás — felül fog tudni emelkedni e végzetes hagyományon. Azon állításom igazolására, hogy egyfelől az eg3re- tem körébe több tudomány kör is bevonható a megszokott négyen kiviil, másfelől, hogy más szakpályáknál a magasb műveltség kifejtéséről és nyújtásáról is gondoskodni szükségesnek érezte a társadalom, a mely azt mutatja, hogy a társadalom mintegy ösztönszerüíeg vezettetett arra az eszmére, a melyet én fejtegetek és sürgetek, s még se veszik észre a gondolkodó fők: felhozom és fel- mutatom a budapesti műegyetemet, a melyet magas színvonala miatt egyetemnek neveznek, és a melyben a bölcseleti szakban tanerők vannak alkalmazva. Mért nem lehetett azt a műegyetemet a budapesti egyetemhez kötni, s nem lett volna szükség külön bölcseleti tanszékre? Most menjünk át annak a kérdésnek fejtegetésére, hogy: miképen rendezzük a felső tanodákat ?
