Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

io

Megalakultak tehát az egyetemek az eddig elé kifejlett tudományokkal. De a műveltség tovább haladt, és a tudományok egyéb ágai is megnőttek, tanodákat és na- nagyobb tanárikart követeltek. Es mit tett az újabb kor, hogy e szükségletét kielégitse? A tudomány egyetemek karát pótlá uj karokkal? Nem. A hagyomány lidércze ráül az újabb korra, és a régi rendszerhez nem mert nyúlni, a régi rendszert a hivatalositott (authentisált) alakot nem merte megbolygatni. A helyett úgy segített magán az újabb kor, hogy a szükséghez képest uj tanodákat állított íelsö szaktanodákul. Ezek aztán akadémiáknak neveztetnek, minők: gazdászati, erdészeti, kereskedelmi, katonai stb. stb. akadémia. A mérnöki szak pedig oly sajátságos helyzetbe jött, hogy egyik nevet se kapta meg hivatalosan, hanem elnevezték polytechni- c u m n a k, s árván látszik állaui a többiek közt. Magyarul m Hegy etem névvel tisztelték meg.

Nálunk Magyarországon is születtek volna talán egyetemek, ha a XVI. és XVII. század gyászkorszaka nem gátolta volna. Egy felöl a török hódítás, más felöl a bécsi kormány politikája, nem engedte, hogy fejlődjék a magyar tudományosság, mely Mátyás uralkodása alatt oly magas fokon állott, sőt azon igyekezett, hogy a felvilágosodást megsemmisítse, igy remélvén azt, hogy biztosíthatja uralmát Magyarország felett. Nem fejlődhettek tehát a tanintézetek. Csak a hittani tanintézetek, alakulhattak meg ebben a korban mert szükség volt lelkészre és tanítóra. Úgy segített aztán magán a magyar társadalom, hogy e tanintézetekbe jogi tanárt is állított, s igy ezt a szükségletet is fedezte. Ebből lettek a hittani és jogi akadémiák, ezek az üldözött páriák. Talán más szemmel néznek ezekre ezután, amint azt már most is észlelhetjük.

Nálunk az egyetem újabb keletű. A budapesti egyetem is csak pap-növelde volt még a XVII. században; hittani a bölcsészeti karral Nagy-Szombatban. Mária Te-