Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

az akkori tudományosság mindun ágát, és ezért kapta az u ni versit ás egyetem nevet. A tudományosság akkori viszonyához képest jó és szükséges is volt ez. Már csak a közlekedési viszonyok nehézkessége is hozta azt magával, hogy a hol felső tanodákat állítottak, minden szakra kiterjeszkedjenek.

A felső tanodák Németországban állíttattak nagy számmal, nem tekintve arra, hogy egymáshoz közel esnek-e vagy sem ? Ez az eset van reánk Magyarországon azzal a hatással, miszerint azt hiteti el velünk, hogy valódi müveit és felsőbb igényű tanoda csak úgy helyes és úgy alakítható, ha ez a négy szak van benne, és úgy nevezett tudomány-egyetem csak e négy tudományból, és sem többől sem kevesebből nem állhat, és e normati- vuintól ez alaktól, egy általán nem lehet eltérni. Pedig az bizonyos, hogy mikor az egyetemek keletkeztek, akkor még a tudományosságnak többi ága nem volt annyira kifejlődve, hogy méltónak tartották volna, hogy külön karrá alakítsák a felső tanodáknál; ha már ki lett volna fejlődve a többi tudomány is, mint már a mai korban: akkor, bizonyos, hogy nem csak 4, hanem több karral is bírtak volna e felső tanodák.

Annak oka, hogy Németországban oly sürüek az egyetemek, mint mindenki tudja, az, hogy a németországi apró fejedelmek dicsőségének más alapja nem volt s nem lehetett, mint a tudományok ápolása, és a műveltség fejlesztése. Ennélfogva, nagyobb országban nem lehet czél az, hogy mindenütt és sűrűén legyenek a felső tanodák ugyanazon tantárgyakkal, a minthogy Németor- ország nagyobb államaiban is már nem oly sürüek. Eredménye aztán az ma inár a német egyetemek ily berendezésének, hogy némely egyetemek elmaradtak, illetőleg nem képesek elegendő tanerőt állittani be s még igy is a tanulók száma sokszor alig haladja meg a tanárok számát.

T