Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
48 tekintetében, a törvényesen előirt szabályokat azon szülékre is, kiknek gyermekei, mint magániskolák tanulói, a nyilvános iskola látogatásától fvlineutvék, alkalmazni.u Más részről, az evangélieus iskolák elöljárói (iskolai presbyterek) köteleztetve vannak, arról gondoskodni, hogy ezen iskolákban, minden törvényes feltételeknek elég tétessék, tehát, hogy az iskolalátogatás is szabályszerű legyen. A magániskola vezetése egyetemlegességben semmi törvényes közeggel nem bir arra nézve, hogy a szüléket kényszerítse, hogy gyermekeik az iskolai oktatáson atillán szabályszerűen jelen legyenek; a honnan, hogy a magániskola létezése ne fenyegettes- sék, nincs más hátra, mint az olyan hanyag szülék gyermekeit a magániskolából kizárni és a nyilvános iskolába utasítani. De ezt a szabályt az evangelicus iskola elöljárósága nem alkalmazhatja, ha csak azon evangélieus egyházközség érdekeit, mely az iskolát fenntartja, érzékenyen megkárosítani nem akarja. A honnan szükség, hogy az egyházi törvényhozás az elöljáróságnak oly eszközt nyújtson, melylyel a hanyag szülék ellen erélyes és hatályos módon eljárhasson. Ámde az egyházalkotmány e tekintetben csaknem semmi határozatot nem tartalmaz, hacsak erre nézve a 129-ik §. 1-ső alineája nem vehető alapul. A honnan, az egyházalkotmánynuk e tekintetben kiegészítése az evangelicus iskolaügy érdekében feltétlenül kívánatos, valamint utalóban az egyházalkotmány egész 5-ik szakasza, az iskola- és oktatásügyet illetőleg, a viszonyoknak, melyek 1868 óta az osztrák összes iskolaügyben kifejlődtek, többé egyáltalában meg nem felel. Ehhez jegyzetben az ..Oesterreichisohes evang. Sonntagsblatt" azt teszi : „Az evangélieus népiskolák az államkormány által gyakorolt főfelügyeleti jog sérelme nélkül, az egyházi rendtartás szerint legközelebb a lelkész és preäbytóriumok, azután a séniorok, mint iskolakorúiét! felügyelők és a szuperintendensek, mint iskola főfelügyelők felvigyázúsa és vezetése alatt állana k.” Iiécts. A következő eset tudomásunkra jutván, nem mulaszthatjuk el, hogy olvasóinkkal ne közöljük, annyival inkább, mert az távolabbi körben se maradhat érdeklődés nélkül. Az 1875-dik évben egy katholikus anyának házasságon kivűl született gyermeke, egészen a törvénynek megfelelőkig a katholikus egyházban kereszteltetett. Majd erre az anya, zsidó vőlegénye kedvéért átlépett a zsidó vallásra, hova gyermeke is kénytelen volt őt követni — mert a törvény úgy rendeli. A gyermek u szülők házassága után törvényesittetett. Későbben kilépett az anya a zsidóságból és magát hitvallás- vagy félekezetnélküliuek nyilatkoztatta ki, és
