Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

alázattal. No természetesen; a birtok ama dolgok közzé tartozik; a melyeket becsülnünk kell; de mi lenne, ha a nép csak a pénzt becsülné; azt tisztelné, Istennel és az isteni joggal pedig mit sem törődnék?! Ha idáig jutunk, akkor aztán alig menekülhetünk. Hisz’ már is minden másképen van. Mi nem félünk ezt mondani a népnek: egy tűzmentes pénzszekrény nem oltár hol imádkozni kell, s a birtok úgy lehet megszentelt fogalom a népszemeiben, ha becsületesen szereztetik és tisztességesen kezeltetik. Sokáig az volt az uralkodó vélemény, hogy az ember sajátlag azt teheti pénzével a mit akar, s a leg- eszeveszettebb önzésre is fordíthatja stb. Igaz, a vizsgáló bírónak itt semmi beleszólása, de van a közvéleménynek. E közvéleményt fölkölteni vagyunk hivatva, s megmutatni, hogy a birtokkal kötelezettség jár, a birtokos : sáfár, ki számolni tartozik javainak kezeléséről. Ha fényűző milliomosok mellett a haszontalan pazarlás ledérkedik s ezzel szemben a nyomor tovább is kénytelen kínlódni; ha ama kevesekkel, — kik dúsgazdagok, — szemben, egész tömege áll a szükölködőknek, kik között nyomor, kétségbeesés, öngyilkosság dühöng, mindenki kérdheti: egészséges viszonyok-e ezek? Nem lett-e nagyon mély az örvény szegény és gazdag között? Nem jutottunk-e már ama boldogtalan útra, melyen a mammon uralmát erősbödni, a pauperizmust nőni látjuk,látjuk a vesztéhez közelgő nemzetet?

E kérdésnek megrázó komolysága kényszerit, a nép valódi érdeke iránt nyitott szemekkel kérdeni: hogy állunk a gazdag és szegény közti ellentéttel? Vannak e szabályaink azt mcgitélni ? Van-e azt összekötő kapcsunk ? Van-e híd: mely átvezethet e szocziális örvény fölött ?

Keresztyén szocziálistáknak nevezzük magunkat, azon meggyőződésben, hogy a szocziális kérdésre helyes választ adni, s annak rejtélyét megoldani, a keresztyén világnézlet van hivatva. Annyi áll, hogy az ó és uj testamentum bibliája legegészségesebb nézeteket hirdet a gazdagról és szegényről. Bátran állíthatjuk, hogy ha mindenki amaz eszmék hive lenne, melyeket a bibliának csaknem minden lapja fejteget, nem volna szocziális kérdés, a gazdag dölyfe, az önkény zsarnoksága fosztogatása, az égrekiáltó nyomor s az örvény felé vivő Ínség nem léteznék. Mit is mond az írás? Újítsuk fel csak három fő eszméjét! Az első: senki sem tulajdonossá javainak, de ezeknek kezeléséről innen vagy túl a siron felelős Istennek, az ember maga csak sáfár, s jön idő mikor halktik: „adj számot a te