Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

27 berrei. Betegen, bénán ült székében, s ha szép kertjének üde legét akará él vezni, úgy kellett öt körül hordozni. Sokszor kér­deztem az emberektől : cserélnétek-e a földesurral ? A felelet mindig az volt: nem ! íme, hát az egészség nagyobb jó, mint a gazdagság, — Szerencsés és szerencsétlen között ismét na­gyobb a különbség, illetve ellentét, mint a gazdag és szegény közt. A legnagyobb vagyon mellett is lehet valaki szomorú, szerencsétlen, annyira, hogy bizony senki nem irigyelné hely­zetét. Osmertem egy gazdag nőt, ki szerencsésen ment férjhez, de búskomor kedélye miatt társalgónőt keile oldalánál tartani; az első öt perczben — mialatt egyedül maradt, mint öngyilkos oltá ki életét. Mit ért vagyona? Szerencsétlen volt! Okos és bolond, a harmadik ellentét. Szemtanúja valók, hogy a midőn nehány falusi ember megnyerte a nagy sorsjáték főnyeremé­nyét, mennyi ostobaságot követtek el azon emberek. Használ­hatatlan földeket vásároltak, s mig előbb barátok valának, a legkeserübb ellenei lőnek egymásnak. Végre: kegyes és isten­telen. Ugyan mit gondolnak kérem, vájjon az a milliomos, ki úgy lett gazdaggá, hogy — egy osztrák miniszter szavai sze­rint — kabátja ujjával a fogház oldalát súrolta, ki ezer meg ezer szerencsétlen család vagyonának romjain épité kastélyát, elégedett, nyugodt lelkű lehet-e? Kétségkívül nagy az ellentét szegény és gazdag között, különösen napjainkban, a midőn a vagyon iszonyú tömegekké kezd szívódni, s ellentétül egy számban mindig növekvő proletár elemet alkotni, mely egyik válságból a másikba dobatik. Foglalkozzunk most csak ez el­lentéttel. Gazdag ?! Lehetne ezt talán arról mondani, a kinek sok­kal többje van, mint a mennyit szükségeinek kielégítésére föl­használ. Ámde mi különbözők e szükségek! Szegény?! Azt hi­szem, hogy e szóval otromba visszaéléseket követnek el a po­litikai párttusákban. Az a munkás, ki hetenként 8 vagy tiz tal­lért keres, s házi szükségeit födözheti, ha takarékos és kevés­sel megelégedő, nemcsak nejét és gyermekét tarthatja el, ha­nem kedvező időkben még félre is tehet, gazdagnak ugyan épen nem, de szegénynek sem mondható; helyzete legalább sokkal jobb, mint azé, kit pénze mellett, a gondok nem hagy­nak aludni. Hol a nő tz—14 órai munka mellett 5o vagy sok­szor 30 krajezárt sem kereshet meg naponként, a hol — mint a szászországi érezhegyek közt s a sziléziai hegységekben — fér­fiak, nők, gyermekekből álló egész családok nem tudnak töb­

Next

/
Thumbnails
Contents