Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
27 berrei. Betegen, bénán ült székében, s ha szép kertjének üde legét akará él vezni, úgy kellett öt körül hordozni. Sokszor kérdeztem az emberektől : cserélnétek-e a földesurral ? A felelet mindig az volt: nem ! íme, hát az egészség nagyobb jó, mint a gazdagság, — Szerencsés és szerencsétlen között ismét nagyobb a különbség, illetve ellentét, mint a gazdag és szegény közt. A legnagyobb vagyon mellett is lehet valaki szomorú, szerencsétlen, annyira, hogy bizony senki nem irigyelné helyzetét. Osmertem egy gazdag nőt, ki szerencsésen ment férjhez, de búskomor kedélye miatt társalgónőt keile oldalánál tartani; az első öt perczben — mialatt egyedül maradt, mint öngyilkos oltá ki életét. Mit ért vagyona? Szerencsétlen volt! Okos és bolond, a harmadik ellentét. Szemtanúja valók, hogy a midőn nehány falusi ember megnyerte a nagy sorsjáték főnyereményét, mennyi ostobaságot követtek el azon emberek. Használhatatlan földeket vásároltak, s mig előbb barátok valának, a legkeserübb ellenei lőnek egymásnak. Végre: kegyes és istentelen. Ugyan mit gondolnak kérem, vájjon az a milliomos, ki úgy lett gazdaggá, hogy — egy osztrák miniszter szavai szerint — kabátja ujjával a fogház oldalát súrolta, ki ezer meg ezer szerencsétlen család vagyonának romjain épité kastélyát, elégedett, nyugodt lelkű lehet-e? Kétségkívül nagy az ellentét szegény és gazdag között, különösen napjainkban, a midőn a vagyon iszonyú tömegekké kezd szívódni, s ellentétül egy számban mindig növekvő proletár elemet alkotni, mely egyik válságból a másikba dobatik. Foglalkozzunk most csak ez ellentéttel. Gazdag ?! Lehetne ezt talán arról mondani, a kinek sokkal többje van, mint a mennyit szükségeinek kielégítésére fölhasznál. Ámde mi különbözők e szükségek! Szegény?! Azt hiszem, hogy e szóval otromba visszaéléseket követnek el a politikai párttusákban. Az a munkás, ki hetenként 8 vagy tiz tallért keres, s házi szükségeit födözheti, ha takarékos és kevéssel megelégedő, nemcsak nejét és gyermekét tarthatja el, hanem kedvező időkben még félre is tehet, gazdagnak ugyan épen nem, de szegénynek sem mondható; helyzete legalább sokkal jobb, mint azé, kit pénze mellett, a gondok nem hagynak aludni. Hol a nő tz—14 órai munka mellett 5o vagy sokszor 30 krajezárt sem kereshet meg naponként, a hol — mint a szászországi érezhegyek közt s a sziléziai hegységekben — férfiak, nők, gyermekekből álló egész családok nem tudnak töb
