Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

563

egy olyan taliiltn'tik, melyben n gyermekek nz evangelieu« v.illá*- hnn no voltot nek. Es ez ii 7. e g'v, nota bene Németországi) ni köttetett: t. i. :i7. én házasságom. II;t ez tovább is igy megyen, ngy a protestantizmus a kihalási korszakba tétetett." .Mind az által re- ményllieíő és várható, hogy a törvényhozás, mely az évig diet - soknak nemcsak aetiv, hanem passiv választási jogot is enged, a veiryes házasságok kihűlésében is elfogja hárítani az elnyomatást, inelvnek jelenleg az ovaiigeliensok martalékul vannak dobva. — Egyszersmind reményijük, hogy el fog jönni az idd, hogy ezek a kényszer alól feloldoztatnak, miszerint a mandátum átvétele által ilyen esküt tegyenek le, mely e szavakkal kezdődik : Esküszöm a szent evangyéliomokra, hogy a katholikus vallást gyámolitani fogom." — Mely eskü, ugy értendő, mintha azt tenné, hogy a katho- likns vallás, ellentétben az evangyéliomi hivallással, áll unv illát ranggal bir.

O O

Külföldi könyvészet.

Általános.

C a r ii s, dr. P. Metaphysik in Wisseneechaft, Ethik und Religion. Eine philosophische Untersuchung. Dresden, R. v. Grumbkon, Hof Verlagsbuhhandl, (64. S. i, M. 50. Pt.)

Szerző szerint, a valódi metaphysika nem egyébb, mint az idealizmusnak és a realizmusnak magasabb egysége, vagyis: — a monizmus ; ámbár nem ugyanazonossága, de kölcsönösen egymást feltételező összetartozása a szellemnek és az anyagnak, szóval a világ-egység.

Ezen világ-egységet nem lehet megismerni, de azért minden tudomány e felé törekszik s igy a metaphysika czclja minden tudománynak. Mi ezzel a világ-egységgel, a tud; lmunk mélyében szunyadó érzék állal össze köttetésben vagyunk. Ezen érzék forrása ez ethikának, a mennyiben a világ-egyetem szolgálatára szentel bennünket, de forrása a vallásnak is, a mennyiben bennünk a világ-egyetem tevékenysége nyilvánul. A transcendens világnak azonban ezen sejtelmei, soha sem vezethetnek az elvont igazság világos képzetéhez, mivel ismeretünk a metapysikáról csak negativ js azért öltözteti fel phantasiánkat a mythos költői ruhájába.

A kultus és a dogmák tehát mindig symbolumok. A személyes Istenről szóló tanban következetesen csak egy költői, emberiesitő képét látjuk az érzék fölöttinek.