Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

egyházi javukért v.iló kárpótlásnak nevezte, melynek ellenében <' o nr m e a u x azt jegyozt meg, hogy a franczia lelkészség nem volt az egyházi javak tulajdonosa, mivelhogy 1789 előtt minden javak a királyt illettek. Minthogy a kamara 351 szóvá 331 ellenében a cultus költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalásába bocsátkozott, a cultus költség vetés párthivei attól feltételezték a győzelmet.

A liberális egyházi párt október 2-1 — 27 napjain Nimesben szervezkedő gyűlést tartott. Minden cousistoriuin küldött 1 vagy 2 liberális képviselőt. E szabadelvű hivatalos zsinat, ellensúlyt akar képezni az orthodoxok által oly dús eredménynyel életbe léptetett úgynevezett S y n o d e o ff i cieu x-vei, szemben melyről a liberálisok kezdetben oly bccsmérlőleg Ítéltek, de a melyet most már, mint mozgolódásuk igazolja, követni jónak találnak.

— II e 1 v e c z i a. Az evangyeliomilag reformált országos egyház zsinata, f. é. október o-en Bázel városában tartott ülésében tárgyalta a (36 éves Hosier Fr. candidátns azon javaslatát, mely szeri nt a keresztség többé ne m a r a d jón a c o n f i r m a c z i ó előfeltétele? A zsinat 39 szavazattal 32 ellen azt határozta, hogy a javaslat az egyház tanácshoz tétessék át, közelebbi megvizsgálás és jelentéstétel végett. A kisebbség, a javaslat felett napirendre tort s az egész indítványt a faképnél akarta hagyni. A bázeli zsinat, e következménydus határozatára megjegyezzük, bogy a kérdés felvetése és a keresztyén üdvrend alapjait nagyon közelről érinti; valóban, igaza volt .Stühe li n lelkésznek, midőn azt mondta hogy neki fáj és nagyon sajnálja, hogy a zsinat hivő része átalá- ban a vitába belebocsátkozott, s hogy inkább mindjárt a tanácskozás kezdete előtt, tiltakozvány mellett a termet el nem hagyta Ez oszme most már késő. A Hosier indítványának lényege uz) hogy nem keresztelt gyermekek is confirmalli itók legyenek. De mi a confirmáczió ? Az Urasztalához való készülés! Es mi a szent vendégség? A keresztyénség második sacrameutoma ! így most már a szükségképi következmény az leend, hogy a keresztség valami mellőzhető, szükségtelen szertartás a keresztyénségben! De a tárgy lényegét tekintve itt ellenmoiidás is vau, mert mire confirmálja a lelkész a confirmandust, lia nincs megkeresztel ve ? Midőn liiggcn- bach tanár, komoly kitűnő szavakkal az indítvány jogtalanságát bizonyitgatá, rá se hallgattak. Holott pedig a berni és más leghevesebb reformerek is proklamálják a keresztség kötelező szilárd megtartását. A bázeli egyházi hatóság, ez idő szerint, még többségiig pozitív, de azért hiábavaló remény az, hogy nála az indítvány h ijótöfést szeuvedjen, Azután mi lesz? Az, a mi Waudlatidbuu,