Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
12. füzet
.5 Gl ós az államegyház mellett ki fog fejlődni egy szabad egyház melybe a keresztyén elemek menekülnek, hogy hitüknek zavartalanul élhessenek. — Tessin ben, a protestantizmus előhuladása az ultramontánok fanatizmusát felébresztette, minek folytán f. évi augusztus hó 23- 24-ko közti éjjelen a biascai evangélikus kis egyház uj helyiségét elvetemült módon megrongálták, valamint Peruzzi evangélistára követ dobáltak, még most sem sikerült a tettesek kinyomozása. — Németország. Hamburgban f. évi szeptember 12-én délután ülte meg a Rauche ház számos vendégek részvéte mellett 49-ik évi ünnepélyét — mely első volt, mint ilyen alapitója halála óta. A gyermek intézet, valamint a nyugintézet a múlt év folytában létesült. A tanonezok számára való uj dologházra is, az intézet egy barátja már 3000 márkát ajándékozott az építkezési tőke gyámoli- tására. Uj testvérek jelentkezése, valamint a gyakorlott és kiképzett egyének utáni tudakozódás is mindig számosabb lesz. A jelentést nz intézet elöljárója, Wiehern lelkész tette. A park völgyében Beher- mann hamburgi főlelkész szónokolt, a zárbeszédet pedig Palme borúi lelkész tartotta egy ős gesztenyefa terepélyeslombja alatt. Av evangyéliomi szövetség kibocsátotta évi meghívását az uj év alkalmából megülendő imabét megünneplésére (1883 január 7—14.) Németországból aláírta a meghívást az északnémeti ág bizottsága gróf Bismark Bohlen, elnök; gróf Bernstorff -V. aleluök és Ungern-Sternberg, titkár; továbbá a nyűgöt németi ág. bizottsága dr. Christlieb tanár, elnök és Erdmann O. titkár. Az országos egyházi evangyéliomi egyesület (evangyéliomi középpárt), mely a legutóbbi években (1878) Magdeburgban (1881) Erfurtban ülésezett, f. é. Október 24 és 25-ik napján Berlinben tartá üléseit, több mint 200 taggal. Az első thémát, mely igy hangzik. „Mi az, a mivel tartozik az evangyéliomi keresztyén a maga egyházának és hazájának, Rómával szemben ?■* Dr. Beyshlag hallei tanár tárgyalta. A második kérdés volt: „Micsoda része van a gyülekezeti szerveknek, a mai társadalomban az Ínséggel való küzdelemben a szabad sze retett tényekkel és azok mellett ?* Fejtegette Kretzschmar königsbergi egyházi tanácsos. Erlangenben f. évi szeptember 30-án halt meg dr. Herzog J. F., az Oecolampad életrajza által (Bázel. 1843. 5 kötet.) és az olaszhoni waldeusekről szóló irata által, mindenek felett pedig a keresztyén egyház összes történetét tárgyazó tankönyve és az általa kiadott „Realeneyclopaedie für protestantische Theologie und 8Ö* T
