Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

10-11. füzet

AUSZTRÁLIA.

— A presbyterian egyházakon az egyesülés vonala húzódik keresztül. Eszakamerikában az eddig külön álló egyházi testületek szerves összekötetése terveztetik. Sidney, b e n, ez évi áprilban üléseztek az ausztráliai különböző presbyterian egyházainak képviselői. Ezen képviselői gyűlés egy egyetemes tanrend és egyetemes liturgia terveivel foglalkozott. Végleges határozatok nem fogalmaztattak, mert oly tárgyalások vannak folyamatban, melyek az Óceániában levő minden presbyteri eg}'háznak confoederatióját czélozzák. — Továbbá tanácskoztak a laicusoknak az egyházban való szolgálata felett, az Ut-hebridákon teljesítendő hitté- ritésröl, az ifjúság neveléséről, a sajtóról, a lelkészeknek megnyeréséről, a modern skepticzizmus elleni küzdelemről. Ezek bői látni való, hogy ott az egyesülési törekvésekkel ugv az egyházi szervezetre, mint a kül- és belmisszióra való törekvések karöltve járnak.

Külföldi kÖnyvéSzet.

Általános.

Krause K. Ehr. F. Vorlesungen ill), die Ästhetik. Ailí dem Nachlasse d. heraitsgcgeben, v; D. 1). 1\ Kohlfeld n. Ai Wünsche Leigzig, O. Schulze (399 S) 7. M.

A lénytan képezi a Krause-féle philosophia alapját. A véget- leniil egy és az önállóan egész lény az Isten.

így azután a szép is, mint organikus egység nein más, mint az Istennel való hasonlatosság. Isten ős forrása és ősképe a szépségnek, de attól önállókig különböző. A szépség: isteni, de Mein maga az Isten. A művész Isten munkatársa, mivel Isten az első, feltétlen munkás. Ily szigorú a megkiilömbüztetés az isteni ős-szép és a művésziesen utánképzett szép között, nem ködömben a művészet és a vallás között is az előbbit úgy tüntetvén fel, mint a melynek az utóbbi szolgálatában kell állni. A szépmüvészet szépségének át kell ugyan hatni a nép egész életét: de még magasabb az élet művészete: — a jó megvalósulása, a mely basonlóképeu szép. A részletekben átmegy a művészet elveire. — Szellemképző olvasmány, a gondolatok mélyek és nagyszerűek, végig vouul rajtok a kereszténység iránt való rokonszenv, miért is a theologuss nnk is kedvtíucz olvasmánya és tanulmánya lehet.

i