Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

10-11. füzet

500

P 11: i s c h Andreas. Die Religion u. Philosophie, der Indier n. ihr Einfluss auf die Religionen des Füller. Mit einer natur- wissenschaftl. Betrachtung als Anhang. „Wer es fassen mag", der fasse es." Math. 19. 12. Chur, Kellenbergisehe Buehhandlung, (12. 4, S.) 1. M. 8d. P. F.

Valóságos csoda-bogár; olyan fonna, mint .Nagy Gusztáv húsvéti igazsága a sárospataki lapban ; — kicsinyben, mégis azzal a külümbséggel, hogy az előbbi nem az auyaszentegyház kenyerét eszi. — Maga a szerző jellemzi legjobban e munkát, midőn igy szól : „felületesen átdolgozott, gyenge munka.- A végefelé pedig ezt mondja : \ oltair után már sok jeles férfiak és tudósok kimondották azt, hogy a kereszténység a természettudományok ezen mai korszakában — anachronismus és csak az üresfejüeknek való hit." Hivatkozik dr. Strauss Dávid ezen szavaira is: „Jézus feltámadása egy világtörténelmi humbug." Es igy fejezi be kereszténység ellenes kapkodásait. Majd ha eljön az idő, — és bizonyosan eljön, mikor a tévhit tanítói helyébe a tudományok tanítói lépnek :

. akkor fognak a népek igazán gondolkodni tanulni, a vallásos kételyek és ez ivód ásó k kereskednek, a társadalmi bajok tünedez* nek és e világon szerencsés élet lesz megérdemelt jutalma az ein* helységnek. — I rata bocsás meg neki; mert nem tudja mit cse* lukszik.

Strümpell L. Prof. Gniudriss der Logik oder der Lehre von wissenschaftlichen Denken. Für Studierende und Lehren Leipzig. G. Böhme (211?) 2 M. 80 l’r.

Nyomtatásban megjelent akadémiai felolvasások, melyek minden tanulónak szükségesek tárgyul a komoly tanulmányozásra. A logikai kérdések specülativ és elvi felfogását, nem különben a közönséges logika fonnalismüsát kerüli s helyette a tudományok gyakorlatára fekteti a fő súlyt. Nemcsak tanulók, hanem lialadottub- b.'ik, — tanítók is meríthetnek szellemi hasznot e munkából. Reális álláspontból kiindulva szépen feltünteti, hogy az emberi lélek az érzésből kiindulva átmegy az észrevevésre, emlékezésre, innen a fogalmak alkotására, melyek egybekötéséből származnak az ismeretek, synthetikai utón, ezek fejlesztéséből pádig a tudományok — következtetés utján. Az elvi tudomással azonban nem elégszik meg, hanem átmegy a gyakorlati bölcsészeire s boldogító következte, tésre j O, bogy kell lenni egy legnagyobb törvényudóuak, a ki a feltétlen jó önmagában.

Z ó e k I e r, Prof. Dr. 0. Handbuch der teolog. Wissenschaften eur.ikbipedischer Duvstcllungeu besonderer Rücksicht auf die