Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

7. füzet

29?,

voltánál fogva: hosszas mutogatást nem kíván. Es éppen azért mulatott már Jézus az ő tanítványaival 40 napokig, hogy az ő feltámadásáról erősen meggyőződnének, azokban, melyek előttük homályosak voltak, felvilágosit- tatnának.“

Azt mondhatja erre X. (1. s nézettanai, hogy ez régi álláspont, melyet messze túlszárnyalt a modern tudomány. Válaszunk erre az, hogy az evangyéliomi igazságok s a Jézus Krisztust ha kiilönbözökép fogják is fel, mindig ugyanaz marad. — A keresztyén ség lényege a Krisztus személyiségében van. 0 volt és marad a keresztyén vallásban az emberiséggel közölt kijelentés tárgya, Isten, ember egy személyben. Mi láttuk az ö dicsőségét, mint az Atya egy szülött fiának dicsőségét. Minden versengés nélkül a mi hitünknek nagy titka ez, hogy Isten jelent meg a testben (I. Tini. 8, 16.) Ki mikor istennek formájában volna, nem ál 1 itá bitorlásnak lenni az ö Istennel való egyenlőségét. Filip. 2, 6.

Azért mindeneket kárnak állítok lenni, az én Uram Jézus Krisztus ismeretének nagy voltáért. Fii. 8, 8.

E Krisztus oly ember, a ki Ur! Eféz. 4, 5.

Minekutánna eljött a teljes idő, s kibocsátá Isten az ü Fiát, ki asszonytól született, ki a törvény alá adta magát. Gál. 4, 4. kiben vagyon váltságunk az ö vére által, Gál. 4, 14. ki a láthatatlan Isten ábrázatja, és m i n d e n teremtett állatok előtt születet t, Gál. 4, 15. mert ö általa teremtettek mindenek, melyek az égben vannak s melyek e földön láthatók. 16. v.

Es ő mindeneknek előtte van, és mindenek ö általa. Kok 4, 17.

Es ö az anyaszentegyház testének feje, ki a kezdet s a halottak közül első szülött. Kok 4, 18.

íme ily fogalmat nyújt az írás a Krisztusról és ha X. G. mint hittanár, nem tartja lelkiismeretbeli dolognak chrisztologicus ismereteit az írásból meríteni, s úgy fogja