Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
7. füzet
294 fel a húsvéti igazságot, a mint előadta Krisztus feltámadása nélkül, s a keresztyénséget fennállhatónak mondja az Isten ember Krisztus isteni személye nélkül: akkor le- liütóP: az általános keresztyén és protestáns alapról. Ks az egyház, mely e lelépést behunyt szemmel nézi, mely saját alaptanainak megtámadása, hivatalos egyházi e g y é- niség által a réz ülve rése iránt közönyös, ha tarthat-e számot a jövendő fennmaradáshoz, tisztelettel bár, de egész őszinteséggel kérdésbe tesszük? E kérdés után, jövel azért Uram Jézus! Te légy az ingadozóknak erősítője, a homályos elméknek megvilágo- sitója, a hitben erőtleneknek gyárnolitója, a hívőknek idvességre s örökéletre vezérlője. Mi Benned bízva, példádon lelkesülve, váltságod szentségéhez forró áhítattal ragaszkodya, ha kell keresztedet felvéve, Téged ismerünk lelkünk s a világ Idvezitöjének, az isteni örök szeretet képmássának, a keresztyén vallás fundatnentornának, s Te rajtad, isteni tiuságodon, a Te beszédeden, evangyéliomo- don építjük, reád rakjuk, nem emberi véges és gyarló ismeretünk pozdorjáját, hanem mély hitünket, szeret,etünket, reményünket, lelki alázatunkat, meggyőződésünk arany-kövét; hogy ezek által, Szenttelked összetartó erejével, az emberi vélemények szélvésze s mindennemű viharok közt szilárdon álljon s a hitben és keresztyéni böl- cseségben épüljön a Te evangyéliomi anyaszentegyházad, melynek mint eddig Te voltál, Te légy erőssége, az Atyával, a Szentlélek ügyességében mindörökké! CZELDEB MÁRTON.
