Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

8

A protestántizmusnak egyáltalában nem lehet érdeke az alak kérdése miatt az ügyet gátolni, feláldozni. Ilyen alaki kérdések többnyire a protestáns félekezet által gáncsolható pontok, azon czikkek mellett, melyek a felekezeteknek jó Ígéreteket tesznek, minők a 69. és 86. §§. különösen.

Hanem itt is még a sorok közt lehet olvasni azt, a mit nyíltan s határozottan biztosítva szeretnék látni, mint a 86. §-ban az állam segélyezést azon kedvezménynyel, hogy a prot. iskolákba prot. tanerők 'állíttathassanak. És ne bomályositaná meg ennek az Ígéretnek fényét oly kiváltság biztosítása, mint a r. kath. szerzetes rendek számára a 73. §. teszi, mikor a „Debr. prot. Lap“ folyó évi nov. 5-diki száma szerint az érsek parancsolja meg alantos közegeinek, hogy az ország törvényeinek ne engedelmeskedjenek.

A 87. §. d) pontjának a zaklatását, miszerint a felekezeti iskolák adják be a minisztériumhoz a tankönyveiket politikai megbirálás végett, vehetjük alaki kérdésnek is, mely a felekezet szellemébeni nevelés lényegét nem érinti. E §. pedig könnyen kimaradhatna. — Az itt megállapított eljárást helyettesíthetné a miniszter azon eljárással, melyet a 90., 91. §§-ban az erkölcsi bajok ellen megállapít. A mint a miniszter az erkölcsi bajoknak tudomására jön, úgy tudomásra jöhet a hazaellenes áramlatoknak is ideje korán. E pontról már külön czikkben is értekeztem a „Prot. e. s isk. Figyelő“ múlt évi VIII. füzetében, „A közép iskolák ügye“ czim alatt.

De mielőtt tovább mennénk, hogy a törvényjavaslattal szemben határozott állást foglalhassunk: állapítsuk meg a prot. autonómia mértékét,a prot. iskoláknak azon jellegét, mely a felekezet szellemével, társadalmi helyzetével s hivatásával egyezzék meg, s ne kössön saját lábára is és a társadalomra is békót, lényegtelen alaki kérdések felett való szörszálhasogatással. MELEGH GYULA.