Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

úgy látjuk teljesülni fog azon aggodalmunk, hogy a domesztika vagy országos segély-alap megalapítása, a konventi terv szerint: nem fog létesülni.

A tiszántúli egyházkerület gyűlésén, a lelkészválasztási szabályok módosítása tárgyában az egyházmegyék véleményének összegezésével működött bizottságban szintén jelenlévén, örömmel jelezhetjük, hogy a lelkészválasztási szabályok módosításában az érdemsorozat ki van mondva. A gyülekezetek 2000 lélekszámig közvetlen, azontúl közvetve a presbyteriumok által gyakorolják a választási jogot. Tehát elég van téve sokak abbeli óhajának, hogy az u. n. intelligencziántik a lelkészválasztás körül nagyobb jog adassék. Ez sem fog egészséges dolognak bizonyulni. Miután a lelkészválasztási ügy zsinati tárg'y lesz, azért közöljük alább (f. társunk nézetét a lelkészválasztásról.

CZELDER MÁRTON.

A tiszántúli egyli. kér. közgyűlés által az országos segély-egylet tárgyában kiküldött bizottság jelentése.

Alólirottak, mint a főt. egyh. kér közgyűlés által, az egyházmegyék részéről, az országos egyházi segély-alapra vonatkozó vélemények megvizsgálására kiküldött bizottság következőkben terjesztjük hé jelentésünket.

Az egyetemes konvent által készített s elfogadásra ajánlott tervezetben, az országos segély-alap javára, lélekszám szerint három krajczár van felvéve. Ezen hár.tn krajczárt az országos segély-alapra következő egyházmegyék fogadják el:

1. Nagybányai.

2. Máramaros-ugocsai.-3. Szatmári.

4. Nagykárolyi.

5. Felsőszabolcsi.

6. Békésbánáti.

A debreczeni és bihari egyházmegyék a 3 krajczár helyett csak egy krajczárt fogadnak el.

Az érmelléki egyházmegye aggodalommal fogadja íi lélekszám szerinti .3 krajczárt. Elébb óhajtja az 1848-ik XX. t. ez. életbeléptetését.