Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

11. füzet

519

megkisérlette. A galvanikus folyamnak felhasználása a távirászatnál, elmés és okos, de voltaképen közelfekvő gondolat volt, miután e folyam természettanilag ismeretes volt.

Valamint az egyén, életének első tiz évében, végtelenül többet és gyorsabban tanul, mint az utánna következő 10 — 20 esztendőben: úgy az emberi-nem is, létének kezdetén, a szellemi erő legbelterjedtebb képességeit tüntette fel s róla ép oly kevéssé, mint az egyes egyénről jogosult azon feltevés, mintha a gyermekkor csekély kiil- terjességü tudása, a szellemi erő, tehetség és képzelem belterjességének csekély voltára engedne következtetni. Épenséggel, balga és észellenes képzelet az, mintha a szellemi erők, az emberhez lassanként hozzá- nőttek volna azon mérvben, a mint szelleme tartalomra a 1 gyarapodott. Az ismeret-tartalom első befogadása, a szellemi erő legfőbb erélyét tételezi fel. Ha az emberek ős állapota, az állatéhoz hasonló leendett, akkor az ember soha till nem emelkedik az állaton. A ló, melyet a ko- vácsmühely előtt megvasalnak, minden alkalommal látja, miként lesz a vasa tűzben izzóvá; de eszében sincs, hogy megismerje a fémek olvaszthatóságának törvényét. Az „okos“ elefánt kezeli, az ember nyújtotta eszközöket, hogy azonban, önmaga kivánjon magának valaha eszközt kitalálni : esze ágában sincs. Ha az emberi szellemben nincs meg azon ösztön és képesség, mely szerint, mindennek oka után tudakozódik, ha nincs meg a vizsgálódás ösztöne és képességei; akkor a legkezdetlegesebb, legegyszerűbb találmányig sem vergődik fel.

Ha tehát a kezdetleges találmányok ténye, a mint az a kőkori czölöpépitményekben mutatkozik, ősidőktől fogva létezett és nagy szellemi erőre és szellemi képességre enged következtetni; akkor egy további kérdés az, vájjon a. vallás a kezdő emberi-nemtől eltagadható-e, vájjon csak évezredek folyamában rakodott-e meg vele és kiin-