Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
10. füzet
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI FIGYELŐ. ELSŐ ÉVFOLYAM. X. FŰZET. OKTÓBER, Í379. A koresztyénség feladata, az összes emberiség ideig é3 örökkévaló boldogságának, idvességének eszközlése. Megtartása annak, a mi elveszendő vala. Menjetek el széles e világra, hirdessétek az evan- gyéliomot — mely az örök élet kútfeje — Istennek hatalma, minden hívőknek idvességére. Krisztus. (Pál Rom. 1., 16.) _<&_ leeresztvén, mlsszióról. Dr. Warneck, rothenschirmbachi lelkész, és az „Alig. Missions-Zeitschrift“ szerkesztője, egyike azon férfiaknak, kik a misszió ügyét népszerűsítik szóval és Írással ; kinek legújabb népszerű iratára támaszkodva, szólunk mi is e nagy fontosságú tárgyról hazánk lelkes protestáns fiaihoz, leányaihoz, kijelölve a missziót teljesítő nemzetek csoportjában — a mi helyünket is. Uj, meglepő gondolattal lépett a keresztyénség a világba, azzal, hogy az Isten fiának önfeláldozása által létrehozott nagy és örökérvényű váltság munkája egyetemes; minden emberre, nemzetiségi, nemi, rang, birtok, miveltség és arczszin külömbség nélkül tartozó. Az isteni szeretet végtelensége akará, hogy „minden emberen segítve legyen.“ „Úgy szerété Isten e világot, t. i. az elveszett világot, hogy egyszülött Fiát adná, hogy mindazok, TKOT. F.GYH. ÉS ISK. FIGYELŐ. 31
