Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-07-09 / 24. szám
XVII. év Zalaegerszeg, 1916. julius 9. 24.G szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2'04 Negyedre K 1.04 Egyes szám 8 fillér. Eiidetések dija megegyezés : j.esint. N\i):ter sei: 1 K Szeri erztő.cég és kiadóhivatal : •W.V.'sics-'B. 8. fZ Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS íVunkatársak: LENGYEL FERENC BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER Háborús segélyt kapnak a tisztviselők, amint már olvashattuk ezt az újságokból. ígérte a magas minisztérium s kérték országszerte a tisztviselők. Az ok ismeretes, jobban mondva, az okok. Mert két ok van: egyik a drágaság, másik a tisztviselőnek az ő viszonya, vagy állapota, hogy, amig minden más fajta ember fittyet hányhat a drágaságnak, mert nemcsak vásárló, hanem eladó is, addig a tisztviselő csak vásárló tömeg. Ezért méltányos dolog, hogy ebben a rendkívüli állapotában rendkivülileg segélyeztessék a tisztviselő. Úgy intézkedtek, hogy mindenki az ő fizetésének bizonyos százaléka erejéig kap segélyt. S ugv látszik a minimum 20%, a maximum 50%. Vagyis az adományozó szeretne csak 20-at adni, a kérő szeretne 50-et kapni. Talán úgy lesz, hogy ez is enged, az is enged; egyik előre egy lépést, másik hátra egy lépést, mint az alkunál, vagy mint a Petőfi szerelmes versében van: Te a tavasz, én az ősz; lépnél egyet előre, lépnék egyet hátra s bele esünk szépen a meleg forró nyárba. Valószínűleg itt is igy, s közből a 35% lesz a forró nyár. Példánakokáért akinek 2000 korona évi fizetése van, az 350 + 350 = 700 korona háborús segélyt kap. És ez nem is nagy, ez a 35-ös szám, mert némely portékának, még pedig a fontosabbaknak az ára 200, 300 és 400%-kal emelkedett. Evvel valahogy csak rendben volnánk és lennénk. Mire ez az irás kinyomattatik, lehet, hogy azelőtt már meg is szavazták az országházban. Evvel összeköttetésben egy egyéb dologról lehet elmélkedni. A tisztviselők országszerte kérték a magas kormányt, hogy a segélyezésnél legyenek tekintettel a családos, kevés gyerekes és több gyerekes viszonyokra is. A pénzügyminiszter ur azonban már előre azt felelte rá, hogy ezt több okból nem teheti. Tehát nemcsak egynéhány, hanem több argumentum van arra, hogy a több családtaggal biró csáládapát nem kell, vagy nem lehet, vagy nem szabad különlegesen ebből a szempontból is segélyezni. Ám a több gyermekes tisztviselő evvel szemben azt mondja, hogy neki meg ugyancsak több argumentuma van arra: hogy bizorry elkelne nála a köszönettel tudomásban levő eddigi gyerekpótlék mellett is ez a különleges drágasági pótlék. Kezdené például a hat gyermekes, hét gyermekes, kilenctagú családnak az apja, kezdené fölsorolni az argumentumokat. 1. Argumentum. Mig az egyedüli tisztviselő egy karéj kenyeret szel, addig ő kilenc karéj kenyeret szel. 2. Argumentum. Egy embernek elég egy kanál, neki kilenc kanalat kell vásárolnia, nem is szólva a kilenc tányérról s a kilenc tányér krumplilevesről. 3. Argumentum. Egy inggel szemben kilenc ing. 4. Argumentum. Kilenc ágytakaró. 5. Argumentum. Ezeknek kimosására egy szappannal szemben kilenc szappan. 6. Argumentum. Egy kártya helyett kilenc könyv. (Az asszonynak is kell legalább egy imádságos könyv.) 7. Argumentum. Egy pár cipővel szemben kilenc pár cipő. 8. Argumentum. Egy kalappal szemben nyolc kalap és egy fejkendő; vagy ha az asszonynak kalapja van, akkor a többinek nyolc sapka. 9. Argumentum. Az egyedüli embernek gyásza sincs, senkije se ment a háborúba. S evvel szemben neki, t. i. a családapának kilenc darab gyász- fátyolt kell vásárolni a kalapokra. Stb. Mindenik Argumentum még kilenc- kilenc argumentumból áll. Tehát együtt 81. Lehetnek olyan emberek, akik ezt tréfálkozásnak tekintik. Holott ez igenis komoly dolog. Elismerheti a Szembenlévőség is. El is ismeri. De azt feleli erre a Szembenlévőség, hogy: Én csak egy Argumentumomat említem föl s ez halomra- dönti mind a nyolcvanegyet. Ennek csak egy ember dolgozik s azt az egyet becsületesen kifizetem. Ez az igazság. A pénzügyminiszter urnák igazsága van. S se jobbra, se balra nem lehet okoskodni egy hajszállal sem. Legfeljebb méltánylási tekintetek lehetnek. De a méltánylás nem kötelező. Ámbár, hogy ennek a méltánylásnak is volna két ^kis argumentuma. Mert, ha máskor nem is, de mondjuk, hogy legalább kétszer értékes a családapa: háború előtt és háború után. íme a két Argumentum: I. A háborút a családapák végzik, végeztetik az ők gyermekeikkel. II. Háború után a megüresedett helyre csak a családapák teremtenek uj nemzedéket. Ez volna a méltánylásnak két kis argumentuma. Persze hogy ez. Borbély György. Felhívás Zalaegerszeg város iparosaihoz. Korunk vezérlő eszméje: az emberiség értelmi nevelése. Nem vonhatja ki magát az eszme hatása alól a társadalomnak egyik rétege sem. A kereskedő, az iparos, a földműves és az értelmi foglalkozású egyén mind-mind ennek az eszmének a hatása alatt áll. Elismeri, tudja mindegyik, hogy a népek, nemzetek nagy versenyében azé az elsőség, a vezető szerep, aki az élet küzdelmeihez az értelmiség fegyverzetével vértezte fel magát. Ennek a vértezetnek a megszerzéséhez az iparosok osztályának a Katholikus Legény- egylet módot, alkalmat adott azzal a ténnyel, hogy egyesületi házában „Iparos-tanulók Otthonát“ létesített. Nagy jelentőségű reform ez a tanulók nevelése terén. Az eddigi nevelési rendszer félszeg, terhes és eredménytelen volt. A tanulók nagy hányada lerombolta tanulóéveit. Iskoláztatása a régi keretek között nem adhatta meg az alapot arra, hogy a társadalmi és vallási műveltség terén egyként otthonosak legyenek. Hiányzott az igazi értelmiségre a nevelés, amelynek keretében a tanulókra a szükséges felügyelet, szorosabb lelki gondozás, rend és tisztaság szeretet a 'fő irányelvek. Meg kell hajolni azelőtt az akaraterő előtt, amelyik a jövő iparosait ezen irányelvek szerint lógja nevelni. Az állam vezetősége a Katholikus Legény- egylettel karöltve emberi kötelességeinknek egyik nemét, a hadban elesettek árváinak felnevelését tűzte maga elé célul azzal, hogy első sorban 20—25 hadi árvát heiyez el abban az Iparos-tanulók Otthonában s ezeket az árvákat adja tanulóknak az iparosokhoz. Segédkezet kér az állam az árvák felneveléséhez. Zalaegerszeg iparos polgáraihoz szólunk ennek a nevelési rendszernek meghonosítása érdekében. Jóra és szépre egyaránt fogékony lelkeikben visszhangja kél szavainknak. Azok az ipartestületi tagok, akik az „Iparos-tanulók Otthonában“ elhelyezendő tanulókat óhajtanak alkalmazni, az otthonban teljes ellátással és lakással, vagy pedig csak lakással biró tanulókat, ezt a szándékukat az Ipartestület helyiségében a hivatalos órák alatt szóbelileg jelentsék. Az alkalmazás feltételeiről itt közvetlen felvilágosítást kapnak. Zalaegerszeg, 1916 junius 25. Az Ipartestület nevében: Klosovszky Ernő sk. Vörös Gyula sk jegyző, elnök.
