Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-04-15 / 15. szám
XVI. év Zalaegerszeg, 1915. április 15. 15. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2‘04 Negyedre K T04 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttérsora l‘.K Szerkesztőségés kiadóhivatal :j_ Wlassics-u.8.sz. ( LENGYEL FERENC BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A városnak gondoskodnia kell az élelemről. A városi hatóságnak különösen rendkivülibb körülmények között előre kell gondoskodnia a városi lakosság érdekében. Nem lehetne azt mondani, hogy Zalaegerszegen valami nagy baj van az élelem miatt. Mert még rendes, békés időben is előfordulhat az az eset, hogy hiányt szenved az ember ebben, vagy abban a szükségletben. Hát akkor egyszerűen nélkülöz az ember valamit egy-két napig, vagy egy-két hétig. De most ilyen háborús időben az emberek fantáziája és idegzete nagyobbá és rémesebbé teszi a kis bajt a valóságnál. Ilyenkor már elégedetlenkedik, zug, zakatol s rémeket fest maga elé mindenki, ha nem adnak a boltban lisztet, mert elfogyott, s kétségbe esik, ha nem kap disznóhust a hentesnél, mert ez sem tudott disznót venni. Jól tenné a városi hatóság, ha nem engedne tápot a rémeknek, békétlenségeknek és alaptalan zúgolódásoknak. A városi hatóság kövesse nyomon ilyenkor az országos intézkedéseket, s biztosítsa a város lakosságát már jó előre az élelemmel: a gabonafélékkel, liszttel, marhahússal disznó- hússal. Ha rendkívüli eljárások árán is. Pl. a tuldrágaság miatt községi mészárszék felállításával stb. De jelenleg talán ilyenre sincs szükség. Van azonban szükség arra, hogy biztosítsa a várost, közvetlenül a henteseket, mészárosokat a leölendő állatok elégségével. Különösen a hentesek meg vannak most szorulva disznó dolgában. Pedig milyen jó alkalom van, hogy egyenesen meg is említsem, ott van pl. a Tosch Károly-féle disznóhizlaló — üresen. A hatóság gondoskodnék arról, hogy a lakosság számára ott nagyszámú disznó épüljön. Amint hallom, a hentesek át is vennék a hizlalással járó dolgokat. Igen, a városi hatóságnak gondoskodni kell a közönség érdekében — erről is, arról is és más eshetőségekről, amelyek belevágnak a lakosság létérdekébe. Látó. Nemzetmentés Erdélyben. Irta: Szilassy Zoltán orsz. képviselő. Az Altruistabank, vagy amint hivatalos nevén ezt az intézetet nevezik, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége az imént számolt be a múlt évi működéséről, amely mint minden hasonló intézet tevékenysége magán viseli a háborús idők jeleit. A megelőző évben már annyira súlyos hitelviszonyok átterjedtek az 1914. évre is, sőt ezek a háború következtében még nehezebbeké váltak. Ez a körülmény az intézet parcellázási tevékenységét jóformán egészen megbénította s igy a birtokvásárlási és parcellázási tevékenységet teljesen fel kellett függeszteni, mert a moratórium az előző parcellázási műveletek lebonyolítását is megakadályozta. így ezek a kedvezőtlen viszonyok a legelő és gazdasági munkásházkölcsönök engedélyezésének is útját szegte. Az intézet működése ezek folytán leginkább már az előbb megkezdett és halasztást nem tűrő erdélyi birtokakcióra terjedt ki azzal a célzattal, hogy az erdélyi középbirtokosok terhein könnyítve, megadassék nekik a lehetőség, hogy birtokaikat megtarthassák. így tehát ebben a nehéz időkben is folyamatban maradt ez a nemzetmentési akció, amelyre oly régen szükség volt, s amelynek szünetelni nem szabad. Az intézet ebben az akcióban szem előtt tartotta a kellő óvatosságot. Minden középbirtokosnál pontosan megállapította, hogy az illető tartozása után milyen magas kamatot fizet, valamint azt is, hogy a magas, sokszor elviselhetlen kamatfizetésnek leszállítása esetén fenntarthatja-e magát s meg tudja-e tartani birtokát. Ahol ez valószínűnek látszott, ilyen esetekben az illető birtokos részesült az akció kedvezményeiben. Folyamodott Alsófehér, Csik, Fo- garas, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Marostorda, Nagyküküllő, Sze- ben, Szolnokdoboka, Tordaaranyos, Udvarhely, Szilágyvármegyékből ösz- szesen 296 egyén, kiknek összbirtok- területe 134.344 kát. holdat tesz ki. Ebből kedvezően intéztetett el 158 ügy kölcsönnek 8,266.500 korona összegben és 28 ügy bérbeadás és visszavásárlási jogosultsággal kapcsolatos birtokvásárlással 4,732.300 korona vételárban. Az akció teljes lebonyolításához szükséges összeg körülbelül 14 millió koronára fog rúgni. Ezzel a rendezéssel megakadályoztatott, hogy az erdélyi részekben tömegesen kerüljenek birtokok eladásra, ami valószínűleg nagymértékű birtok elértéktelenedést vont volna maga után. Felhasználta az intézet az alkalmat, hogy ott, ahol lehetséges volt, a zavaros telekkönyvi állapotokat is rendezze, megmentette a kölcsönkérőket sok zaklatástól és a pereskedés nagy költségeitől, e mellett méltányos ösz- szegü forgótőkék is rendelkezésre bocsáttattak az intenzivebb gazdálkodás elősegitésére. Valószínű, hogy az igy rendezett középbirtokosok nagyobb munkakedvvel és energiával fognak gazdálkodni, mert megszabadultak az elviselhetlen kamatterhek okozta kedvetlenségtől és nyomástól. Aminek nem fognak elmaradni az üdvös következményei. Annak is jelentősége van, hogy ezen középbirtokok jövő sorsa és felhasználása tekintetében az állam gondozó befolyása biztosíttatott oiy esetekben, amikor akár a gazdasági viszonyok szerencsétlen alakulásából, akár egyesek hibájából a középbirtokok megtartása lehetetlennek látszik. Ebben a munkában kulminált az intézetnek a háború által szűk keretek közé szorított működése, de remélhető, hogy a békés viszonyok elérkez- tével az intézet a legteljesebb mértékben felveszi áldásos tevékenységének fonalát. Védekezés a peronospora ellen. „Tájékoztató a peronospora elleni védekező szerekről.“ A m. kir. Központi Szőlőszeti Kísérleti állomás és Ampelológiai Intézet kiadványa. Irta: dr. Istvánffi Gyula tud. egy. tanár, intézeti igazgató. Igazán nagy szükségben segítője a szőlősgazdáknak az a kis füzet, amelynek teljes cime cikkünk élén olvasható. A háborús viszonyok megszülték a rézgálicnak a hiányát és annak drágaságát, úgy hogy csak a rézgálictartalmu keverékére és a szurrogátumokra van utalva a szőlősgazda a peronospora ellen való védekező harcában. Az érdeklődés csakugyan ezekre a szerekre irányult, de ezeknek a használatában, a belső értékük megállapításában a gazda eddig nem volt tájékozott. Ebben a helyzetben jelent meg a „Tájékoztató“, amelyet az intézet bármely érdeklődőnek egy egyszerű levelezőlapon kifejezett kívánságára ingyen küld meg. A „Tájékoztató“ az Ampelológiai Intézetnél végzett elemzések és kísérletek alapján felsorolja a közforgalomban levő peronospora- ellenes porokat a bordói portól kezdve a legújabban forgalomba került Perocidig, közli ezeknek az összetételét és alkalmazásuknak módjait. A füzetben felsorolt anyagok a Perocid kivételével rézgálicot tartalmaznak s igy hatásuk, feltéve, hogy a por friss I készitményü, a peronospora ellen megvan,