Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-04-15 / 15. szám

XVI. év Zalaegerszeg, 1915. április 15. 15. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2‘04 Negyedre K T04 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttérsora l‘.K Szerkesztőségés kiadóhivatal :j_ Wlassics-u.8.sz. ( LENGYEL FERENC BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A városnak gondoskodnia kell az élelemről. A városi hatóság­nak különösen rendkivülibb körülmé­nyek között előre kell gondoskodnia a városi lakosság érdekében. Nem lehetne azt mondani, hogy Zalaegerszegen valami nagy baj van az élelem miatt. Mert még rendes, békés időben is előfordulhat az az eset, hogy hiányt szenved az ember ebben, vagy abban a szükségletben. Hát akkor egyszerűen nélkülöz az ember valamit egy-két napig, vagy egy-két hétig. De most ilyen háborús időben az emberek fantáziája és ideg­zete nagyobbá és rémesebbé teszi a kis bajt a valóságnál. Ilyenkor már elégedetlenkedik, zug, zakatol s rémeket fest maga elé mindenki, ha nem adnak a boltban lisztet, mert elfogyott, s kétségbe esik, ha nem kap disznóhust a hentesnél, mert ez sem tudott disznót venni. Jól tenné a városi hatóság, ha nem engedne tápot a rémeknek, békétlen­ségeknek és alaptalan zúgolódásoknak. A városi hatóság kövesse nyomon ilyenkor az országos intézkedéseket, s biztosítsa a város lakosságát már jó előre az élelemmel: a gabona­félékkel, liszttel, marhahússal disznó- hússal. Ha rendkívüli eljárások árán is. Pl. a tuldrágaság miatt községi mészárszék felállításával stb. De jelenleg talán ilyenre sincs szük­ség. Van azonban szükség arra, hogy biztosítsa a várost, közvetlenül a hen­teseket, mészárosokat a leölendő álla­tok elégségével. Különösen a hentesek meg vannak most szorulva disznó dolgában. Pedig milyen jó alkalom van, hogy egyenesen meg is említsem, ott van pl. a Tosch Károly-féle disznóhizlaló — üresen. A hatóság gondoskodnék arról, hogy a lakosság számára ott nagyszámú disznó épüljön. Amint hallom, a hentesek át is vennék a hizlalással járó dolgokat. Igen, a városi hatóságnak gondos­kodni kell a közönség érdekében — erről is, arról is és más eshetőségek­ről, amelyek belevágnak a lakosság létérdekébe. Látó. Nemzetmentés Erdélyben. Irta: Szilassy Zoltán orsz. képviselő. Az Altruistabank, vagy amint hiva­talos nevén ezt az intézetet nevezik, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége az imént számolt be a múlt évi működéséről, amely mint minden hasonló intézet tevékenysége magán viseli a háborús idők jeleit. A megelőző évben már annyira súlyos hitelviszonyok átterjedtek az 1914. évre is, sőt ezek a háború következ­tében még nehezebbeké váltak. Ez a körülmény az intézet parcellázási te­vékenységét jóformán egészen meg­bénította s igy a birtokvásárlási és parcellázási tevékenységet teljesen fel kellett függeszteni, mert a moratórium az előző parcellázási műveletek le­bonyolítását is megakadályozta. így ezek a kedvezőtlen viszonyok a legelő és gazdasági munkásházkölcsönök en­gedélyezésének is útját szegte. Az intézet működése ezek folytán leginkább már az előbb megkezdett és halasztást nem tűrő erdélyi birtok­akcióra terjedt ki azzal a célzattal, hogy az erdélyi középbirtokosok ter­hein könnyítve, megadassék nekik a lehetőség, hogy birtokaikat megtart­hassák. így tehát ebben a nehéz idők­ben is folyamatban maradt ez a nem­zetmentési akció, amelyre oly régen szükség volt, s amelynek szünetelni nem szabad. Az intézet ebben az akcióban szem előtt tartotta a kellő óvatosságot. Min­den középbirtokosnál pontosan meg­állapította, hogy az illető tartozása után milyen magas kamatot fizet, va­lamint azt is, hogy a magas, sokszor elviselhetlen kamatfizetésnek leszállí­tása esetén fenntarthatja-e magát s meg tudja-e tartani birtokát. Ahol ez valószínűnek látszott, ilyen esetekben az illető birtokos részesült az akció kedvezményeiben. Folyamodott Alsófehér, Csik, Fo- garas, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Marostorda, Nagyküküllő, Sze- ben, Szolnokdoboka, Tordaaranyos, Udvarhely, Szilágyvármegyékből ösz- szesen 296 egyén, kiknek összbirtok- területe 134.344 kát. holdat tesz ki. Ebből kedvezően intéztetett el 158 ügy kölcsönnek 8,266.500 korona összeg­ben és 28 ügy bérbeadás és vissza­vásárlási jogosultsággal kapcsolatos birtokvásárlással 4,732.300 korona vételárban. Az akció teljes lebonyolí­tásához szükséges összeg körülbelül 14 millió koronára fog rúgni. Ezzel a rendezéssel megakadályoz­tatott, hogy az erdélyi részekben tö­megesen kerüljenek birtokok eladásra, ami valószínűleg nagymértékű birtok elértéktelenedést vont volna maga után. Felhasználta az intézet az alkalmat, hogy ott, ahol lehetséges volt, a za­varos telekkönyvi állapotokat is ren­dezze, megmentette a kölcsönkérőket sok zaklatástól és a pereskedés nagy költségeitől, e mellett méltányos ösz- szegü forgótőkék is rendelkezésre bocsáttattak az intenzivebb gazdálko­dás elősegitésére. Valószínű, hogy az igy rendezett középbirtokosok nagyobb munkakedv­vel és energiával fognak gazdálkodni, mert megszabadultak az elviselhetlen kamatterhek okozta kedvetlenségtől és nyomástól. Aminek nem fognak el­maradni az üdvös következményei. Annak is jelentősége van, hogy ezen középbirtokok jövő sorsa és felhasz­nálása tekintetében az állam gondozó befolyása biztosíttatott oiy esetekben, amikor akár a gazdasági viszonyok szerencsétlen alakulásából, akár egye­sek hibájából a középbirtokok meg­tartása lehetetlennek látszik. Ebben a munkában kulminált az intézetnek a háború által szűk keretek közé szorított működése, de remél­hető, hogy a békés viszonyok elérkez- tével az intézet a legteljesebb mér­tékben felveszi áldásos tevékenységé­nek fonalát. Védekezés a peronospora ellen. „Tájékoztató a peronospora elleni védekező szerekről.“ A m. kir. Központi Szőlőszeti Kísérleti állomás és Ampelológiai Intézet ki­adványa. Irta: dr. Istvánffi Gyula tud. egy. tanár, intézeti igazgató. Igazán nagy szükségben segítője a szőlős­gazdáknak az a kis füzet, amelynek teljes cime cikkünk élén olvasható. A háborús viszonyok megszülték a rézgálicnak a hiá­nyát és annak drágaságát, úgy hogy csak a rézgálictartalmu keverékére és a szurrogátu­mokra van utalva a szőlősgazda a peronospora ellen való védekező harcában. Az érdeklődés csakugyan ezekre a szerekre irányult, de ezeknek a használatában, a belső értékük megállapításában a gazda eddig nem volt tájékozott. Ebben a helyzetben jelent meg a „Tájékoztató“, amelyet az intézet bármely érdeklődőnek egy egyszerű levelezőlapon kifejezett kívánságára ingyen küld meg. A „Tájékoztató“ az Ampelológiai Intézet­nél végzett elemzések és kísérletek alapján felsorolja a közforgalomban levő peronospora- ellenes porokat a bordói portól kezdve a legújabban forgalomba került Perocidig, közli ezeknek az összetételét és alkalmazá­suknak módjait. A füzetben felsorolt anyagok a Perocid kivételével rézgálicot tartalmaznak s igy hatásuk, feltéve, hogy a por friss I készitményü, a peronospora ellen megvan,

Next

/
Thumbnails
Contents