Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-03-25 / 12. szám

2 MAGYAR PAIZS 1915. március 25. nyésztéssel is foglalkoznának, hacsak csekély mértékben is. A jó példa vonz és többet ér ezer magyarázatnál. Higyjék el, ez nem is olyan nehéz feladat; talán fárasztó egy kicsit, - akár csak a korcsolyázás vagy a tenisz, de ép oly egészséges is és amellett — hasznos is. Azok a betegápoló, se­beket kötöző, gyógyító, áldásos kezek bizonyára megbirják ezt a munkát is. A jó szivekbe, a jó akaratba pedig föltétlenül bízom. Sok háznál van kert, egy kis virá­gos ágy. Termesszünk ebben is kerti növényeket. Ne ültessünk az idén vi­rágot. Elég virág nyílik Oroszország rögös földjén, Galiczia és a Kárpátok hófödte bércein. Virág nyílik hőseink nyomában, szép piros rózsa: elesett gyermekeink vére piroslik a hóban ... Ne folyjék hiába! Hőseink küzde­nek, véreznek érettünk, mi pedig dol­gozzunk érettük. A mi munkánktól függ nemcsak az itthonmaradottak jó­léte, de a hadsereg élelmezése is. Műveljük meg a hazai földet, dolgoz­zunk; egymást támogatva, erőnk teljes megfeszítésével, hogy harcoló véreink semmiben hiányt ne szenvedjenek. Csak úgy harcolhatnak, csak úgy győzhet­nek. Nekünk pedig győznünk kell! (T. L.) Handlery Gusztáv. Nem kell félni! Megijedni épen nem szabad! Legfeljebb vigyázni kell! Gondolkodni és gondoskodni szükséges! De nyugodtak lehetünk. Legyenek ezek a jelszavak a harc­téren is, a polgári életben is a vezérlők. A fővárosi lapok mostanában el­vannak foglalva a papiros csizmák üzelmeiről, a gyapot-posztó üzelmei- ről s rósz húsok üzelmeiről és uzso­ráról szóló Írásokkal, — meg a gabona és liszt kérdéssel, a requirálásról és drágaságról szóló cikkekkel stb. Ezek azonban ne rémítsék a közön­séget. Az első csoportra minden okos ember azt mondja, hogy nem kell félni: utolsó vérünkig csak nem fognak kiszipolyozni a csalók. Ott a törvény, ott a szigorú törvény, ott a haditör­vény s ha kell, ott az állami kormány, amely momentán is még szigoríthatja a büntetést, másodperc alatt hozha- tandó uj rendelettel s aztán peventiv módon is intézkedhetik, ha jónak látja, amit óhajt is a nagyközönség. Hiszen máskor is hozattak rendkívüli szabályok, — egyéb ügyekben. A második csoportra nézve, az élelemre nézve, igazán nincs ok az aggodalomra. Uram, Istenem! Van elég gabona és liszt Magyarországon! Az bizonyos. Nyugodt lehet mindenki. S legyen is nyugodt. Egyetlen egy dolog szükséges: Hogy a magas kormány bölcsesség szerint intézkedjék. Hiszen máskor is hozattak rendkívüli szabá­lyok, egyéb ügyekben is. A magas kormány bölcs intézkedé­sében pedig mindenki megbizhatik. Tehát felesleges az aggodalom. By. Polgári levél a harctér széléről. Szatmár-Nagybánya vidékéről. Előre is jelezhetjük, igen érdekes a levél tartalma. Az Alföld közepén, de leginkább a Dunán­túl ülhetnek, lehetnek és ehetnek legnyugod- tabban az emberek. Egyebütt, nemcsak ahol a háború dúl, hanem ott is, ahová csak a szélinek a szele érint is, milyen felfordultságot csinál. El lehet képzelni is, de bizonyítják egyes közvetlen levelek is. Így szól egy régebbi levél Nagybánya- Szatmár vidékéről — itt-ott kitűnő humor­ral hintve: Bizony mi itt sok izgalmat állottunk ki s nyugodtan még most sem lehetünk. Az első betöréskor menekült innen mindenki, még elsőbbrendü szobalányok sem tartották elegánsnak maradni, mikor minden valamire­való ember menekül. A mi öreg szakácsnőnk nem tudott már válaszolni a piaci közön­ségnek arra a kérdésére, hogy hát maguk mikor menekülnek? Mi azonban nem mene­kültünk. Én nem akartam itthagyni a házat, ha nem a muszka, hát az itteni csőcselék rablásának. B. meg nélkülem nem akart menni. Pedig, mondom, rajtunk kívül úri család egy kettő maradt itt — a mi példán­kon indulva. Nem volt tréfa a dolog: az ellenség előőrsei 30 kilóméternyire voltak tőlünk, velünk kitűnő országuttal össze­kötve. Akkor még azt hittem, hogy az orosz, ha követelését teljesitik, nem bántja a polgári lakosságot. Így hirdette a főispán és polgármester plakátokon. Azóta azonban a tények ellenkezőről győztek meg. El voltam szánva, hogy ha a muszka kegyetlenkedik s állatiaskodni akar, olcsón nem adom az életünket. Kitűnő fegyvereim vannak. Ezekben volt a legvégső menedé­kem. Szerencsénkre még elég jókor érkezett Sziget alá a hadseregünk s megmentett bennünket. Az a kár, hogy abban a szűk Tiszavölgyben, mely Kőrösmezőtől Szigetig nyúlik el s mely olyan keskeny, hogy csak a Tisza, a vasút és az országút fér el rajta, meg nem tudták teljesen semmisíteni az oroszt. (Hát a geográfia! Szerk.) Az első védelmet a völgyben----------------— fegy­verzett népfölkelők nyújtották volna------­—- — — szegény székely gazdák----------­s oláh népfölkelők. Itt vonult át egy erdélyi honvéd ezrednek — — — — —-------—•--------az ezre­de s hintójával, mely tele volt gazdátlanul maradt nyergekkel. A legénység a szülő­hazádból, Tordamegyei volt. Megkönnyeztük őket. Azóta amint tudod, jobban állanak a dolgaink, mert okosabban intézik. De az is bizonyos, hogy egy ilyen óriási harctéren nem mehet mindenütt jól a dolog. S azok, akik beleesnek a harctérbe, vagy közel vannak hozzá, bizony el lehetnek készülve mindenre. Reméljük, hogy a menekülés szüksége nem fog beállani .... Különben is nehéz most itt a polgári utazás. A kis lovamat, egyiket itt hagyták. A legvégső esetben benne bíznánk. Az is harctéri kellemetlenség, amit pár nappal ezelőtt szenvedtem. Átutazó osztrák szekerészek a város közepén levő kertem kapuját feltörték, az istálló és csűr zárjait leütötték, bekötöttek vagy 30 drb lovat, megetették és elpocsékolták a takarmányo­mat. Ez ugyan nagy rendetlenség, de tűrni kell. Az iskolázás október 12. óta tart. Kilenc tanár a harcmezőn; bánya és erdőmérnökök helyettesítik őket díjtalanul. Mi ittmaradt tanárok havonként 100 koronát adunk a helybeli hadsegélyző egylet céljaira. Általában itt nagyobb mértékben adakoz­nak, mint nálatok (amint a Pajzsból látom). Csakhogy főleg a szegények. Van itt olyan milliomos, ki ha adót kell bevallani, a jövedelmét letagadja; ha jótékonyságot kell gyakorolni, azt mondja, hogy már adott N. N. jegy alatt; az erős fiát pedig pénzzel és befolyással kihúzza a------------------------­G...........K! (így van ez egyebütt is. Sz.) st b. IRODALOM, MŰVÉSZET. Az angol világbirodalom a cime annak a füzetnek, amely „A háborús nagyhatalmak“ cimü sorozat harmadik füzete gyanánt Kunfi Zsigmondnak, a szociáldemokrata párt egyik vezető tagjának és ismert Írónak tollából megjelent. A hat ives füzet sokkal többet ad, mint az angol világbirodalom földrajzi vagy néprajzi leirását, noha ez is megvan benne: az iró elsősorban annak ismerteté­sére törekedett, hogy miiyen gazdasági és szociális alapjai vannak az angol politikai életnek és milyen erők sodorták Angliát a mostani háborúba. Avval a közkeletű fel­fogással szemben, amely Angolországban a demokráciának és a szabadságnak országát látja, Kunfi kimutatja, hogy Angliában a vagyon és születés oligarchiája uralkodik, amely elsősorban az angol népet, de azon­felül az egész világot kizsákmányolja és igájában tartja. A füzet gazdag és sokoldalú, érdekfeszitő tartalma kiderül a következő címekből: I. Az Egyesült Királyság. 1. A szigetország lakossága. 2. Miből élnek? 3. Kié a föld? 4. Az aranyfolyam kútfeje. 5. A csatornában. II. A brit gyarmatbirodalom. III. Az angol politika problémái. 1. A kül­politika. 2. A flotta és hadsereg. 3. Az imperializmus. 4. A szociális kérdés és a munkások. 5. Az ir-kérdés és a homerule. IV. Az angol állam. A füzetnek érdekes mellékletei vannak: Angolországnak és a gyarmatbirodalomnak térképe, azután két nagy táblázat, amelyek egyike a jövedelem- és vagyonmegoszlást, másika az egész gyarmatbirodalom minden egyes államának nagyságát és lakosságát tünteti fel. A háború igazi hajtó-erőit csak, az érti meg, aki el­olvassa a .96 oldalas könyvet, amelynek csak 60 fillér az ára. Kapható minden könyvkereskedésben. Az angol. Kitűnő festőművészünk, Faragó Géza pompás vidám képsorozatot rajzolt ellenségeinkről a Jó Pajtásba, a szerbeket, oroszokat, franciákat már elintézte, most az angolt vészi ceruzája hegyére a legújabb számban. A gyermekek közt köztetszésre jutott képekhez Benedek Elek irt friss ver­seket. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának most megjelent számában Lévay József irt két szép haza­fias verset, Szemere György elbeszélését, stb. A lapból nem hiányzik Dörinögő Dömötör sem. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. T?? Zalaegerszeg r. t. város tanácsa az elhalálozás folytán megüresedett szer­ződési viszony mellett alkalmazott, 1400 korona évi fizetés és 400 korona évi lakbérrel javadalmazott helypénz és fogyasztási adó ellenőri állásra pá­lyázatot hirdet. A pályázati kérvények folyó évi április hó 5-ig bezárólag a városi tanácshoz címezve az iktatónál nyújtandók be. A pályázni szándéko­zók tartoznak kérvényükhöz erkölcsi bizonyítványt csatolni. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1915. március 19-én tartott ülésében. Fülöp József sk. h. polgármester. Folyó, évi március hó 16-án egy tyuk dr. Horváth Ferenc törvényszéki biró udvarába betévedt. Igazolt tulaj­donosa a rendőrségen átveheti. Zalaegerszeg, 1915. március 18-án. Zilahy sk. rendőrkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents