Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-03-25 / 12. szám
2 MAGYAR PAIZS 1915. március 25. nyésztéssel is foglalkoznának, hacsak csekély mértékben is. A jó példa vonz és többet ér ezer magyarázatnál. Higyjék el, ez nem is olyan nehéz feladat; talán fárasztó egy kicsit, - akár csak a korcsolyázás vagy a tenisz, de ép oly egészséges is és amellett — hasznos is. Azok a betegápoló, sebeket kötöző, gyógyító, áldásos kezek bizonyára megbirják ezt a munkát is. A jó szivekbe, a jó akaratba pedig föltétlenül bízom. Sok háznál van kert, egy kis virágos ágy. Termesszünk ebben is kerti növényeket. Ne ültessünk az idén virágot. Elég virág nyílik Oroszország rögös földjén, Galiczia és a Kárpátok hófödte bércein. Virág nyílik hőseink nyomában, szép piros rózsa: elesett gyermekeink vére piroslik a hóban ... Ne folyjék hiába! Hőseink küzdenek, véreznek érettünk, mi pedig dolgozzunk érettük. A mi munkánktól függ nemcsak az itthonmaradottak jóléte, de a hadsereg élelmezése is. Műveljük meg a hazai földet, dolgozzunk; egymást támogatva, erőnk teljes megfeszítésével, hogy harcoló véreink semmiben hiányt ne szenvedjenek. Csak úgy harcolhatnak, csak úgy győzhetnek. Nekünk pedig győznünk kell! (T. L.) Handlery Gusztáv. Nem kell félni! Megijedni épen nem szabad! Legfeljebb vigyázni kell! Gondolkodni és gondoskodni szükséges! De nyugodtak lehetünk. Legyenek ezek a jelszavak a harctéren is, a polgári életben is a vezérlők. A fővárosi lapok mostanában elvannak foglalva a papiros csizmák üzelmeiről, a gyapot-posztó üzelmei- ről s rósz húsok üzelmeiről és uzsoráról szóló Írásokkal, — meg a gabona és liszt kérdéssel, a requirálásról és drágaságról szóló cikkekkel stb. Ezek azonban ne rémítsék a közönséget. Az első csoportra minden okos ember azt mondja, hogy nem kell félni: utolsó vérünkig csak nem fognak kiszipolyozni a csalók. Ott a törvény, ott a szigorú törvény, ott a haditörvény s ha kell, ott az állami kormány, amely momentán is még szigoríthatja a büntetést, másodperc alatt hozha- tandó uj rendelettel s aztán peventiv módon is intézkedhetik, ha jónak látja, amit óhajt is a nagyközönség. Hiszen máskor is hozattak rendkívüli szabályok, — egyéb ügyekben. A második csoportra nézve, az élelemre nézve, igazán nincs ok az aggodalomra. Uram, Istenem! Van elég gabona és liszt Magyarországon! Az bizonyos. Nyugodt lehet mindenki. S legyen is nyugodt. Egyetlen egy dolog szükséges: Hogy a magas kormány bölcsesség szerint intézkedjék. Hiszen máskor is hozattak rendkívüli szabályok, egyéb ügyekben is. A magas kormány bölcs intézkedésében pedig mindenki megbizhatik. Tehát felesleges az aggodalom. By. Polgári levél a harctér széléről. Szatmár-Nagybánya vidékéről. Előre is jelezhetjük, igen érdekes a levél tartalma. Az Alföld közepén, de leginkább a Dunántúl ülhetnek, lehetnek és ehetnek legnyugod- tabban az emberek. Egyebütt, nemcsak ahol a háború dúl, hanem ott is, ahová csak a szélinek a szele érint is, milyen felfordultságot csinál. El lehet képzelni is, de bizonyítják egyes közvetlen levelek is. Így szól egy régebbi levél Nagybánya- Szatmár vidékéről — itt-ott kitűnő humorral hintve: Bizony mi itt sok izgalmat állottunk ki s nyugodtan még most sem lehetünk. Az első betöréskor menekült innen mindenki, még elsőbbrendü szobalányok sem tartották elegánsnak maradni, mikor minden valamirevaló ember menekül. A mi öreg szakácsnőnk nem tudott már válaszolni a piaci közönségnek arra a kérdésére, hogy hát maguk mikor menekülnek? Mi azonban nem menekültünk. Én nem akartam itthagyni a házat, ha nem a muszka, hát az itteni csőcselék rablásának. B. meg nélkülem nem akart menni. Pedig, mondom, rajtunk kívül úri család egy kettő maradt itt — a mi példánkon indulva. Nem volt tréfa a dolog: az ellenség előőrsei 30 kilóméternyire voltak tőlünk, velünk kitűnő országuttal összekötve. Akkor még azt hittem, hogy az orosz, ha követelését teljesitik, nem bántja a polgári lakosságot. Így hirdette a főispán és polgármester plakátokon. Azóta azonban a tények ellenkezőről győztek meg. El voltam szánva, hogy ha a muszka kegyetlenkedik s állatiaskodni akar, olcsón nem adom az életünket. Kitűnő fegyvereim vannak. Ezekben volt a legvégső menedékem. Szerencsénkre még elég jókor érkezett Sziget alá a hadseregünk s megmentett bennünket. Az a kár, hogy abban a szűk Tiszavölgyben, mely Kőrösmezőtől Szigetig nyúlik el s mely olyan keskeny, hogy csak a Tisza, a vasút és az országút fér el rajta, meg nem tudták teljesen semmisíteni az oroszt. (Hát a geográfia! Szerk.) Az első védelmet a völgyben----------------— fegyverzett népfölkelők nyújtották volna------—- — — szegény székely gazdák----------s oláh népfölkelők. Itt vonult át egy erdélyi honvéd ezrednek — — — — —-------—•--------az ezrede s hintójával, mely tele volt gazdátlanul maradt nyergekkel. A legénység a szülőhazádból, Tordamegyei volt. Megkönnyeztük őket. Azóta amint tudod, jobban állanak a dolgaink, mert okosabban intézik. De az is bizonyos, hogy egy ilyen óriási harctéren nem mehet mindenütt jól a dolog. S azok, akik beleesnek a harctérbe, vagy közel vannak hozzá, bizony el lehetnek készülve mindenre. Reméljük, hogy a menekülés szüksége nem fog beállani .... Különben is nehéz most itt a polgári utazás. A kis lovamat, egyiket itt hagyták. A legvégső esetben benne bíznánk. Az is harctéri kellemetlenség, amit pár nappal ezelőtt szenvedtem. Átutazó osztrák szekerészek a város közepén levő kertem kapuját feltörték, az istálló és csűr zárjait leütötték, bekötöttek vagy 30 drb lovat, megetették és elpocsékolták a takarmányomat. Ez ugyan nagy rendetlenség, de tűrni kell. Az iskolázás október 12. óta tart. Kilenc tanár a harcmezőn; bánya és erdőmérnökök helyettesítik őket díjtalanul. Mi ittmaradt tanárok havonként 100 koronát adunk a helybeli hadsegélyző egylet céljaira. Általában itt nagyobb mértékben adakoznak, mint nálatok (amint a Pajzsból látom). Csakhogy főleg a szegények. Van itt olyan milliomos, ki ha adót kell bevallani, a jövedelmét letagadja; ha jótékonyságot kell gyakorolni, azt mondja, hogy már adott N. N. jegy alatt; az erős fiát pedig pénzzel és befolyással kihúzza a------------------------G...........K! (így van ez egyebütt is. Sz.) st b. IRODALOM, MŰVÉSZET. Az angol világbirodalom a cime annak a füzetnek, amely „A háborús nagyhatalmak“ cimü sorozat harmadik füzete gyanánt Kunfi Zsigmondnak, a szociáldemokrata párt egyik vezető tagjának és ismert Írónak tollából megjelent. A hat ives füzet sokkal többet ad, mint az angol világbirodalom földrajzi vagy néprajzi leirását, noha ez is megvan benne: az iró elsősorban annak ismertetésére törekedett, hogy miiyen gazdasági és szociális alapjai vannak az angol politikai életnek és milyen erők sodorták Angliát a mostani háborúba. Avval a közkeletű felfogással szemben, amely Angolországban a demokráciának és a szabadságnak országát látja, Kunfi kimutatja, hogy Angliában a vagyon és születés oligarchiája uralkodik, amely elsősorban az angol népet, de azonfelül az egész világot kizsákmányolja és igájában tartja. A füzet gazdag és sokoldalú, érdekfeszitő tartalma kiderül a következő címekből: I. Az Egyesült Királyság. 1. A szigetország lakossága. 2. Miből élnek? 3. Kié a föld? 4. Az aranyfolyam kútfeje. 5. A csatornában. II. A brit gyarmatbirodalom. III. Az angol politika problémái. 1. A külpolitika. 2. A flotta és hadsereg. 3. Az imperializmus. 4. A szociális kérdés és a munkások. 5. Az ir-kérdés és a homerule. IV. Az angol állam. A füzetnek érdekes mellékletei vannak: Angolországnak és a gyarmatbirodalomnak térképe, azután két nagy táblázat, amelyek egyike a jövedelem- és vagyonmegoszlást, másika az egész gyarmatbirodalom minden egyes államának nagyságát és lakosságát tünteti fel. A háború igazi hajtó-erőit csak, az érti meg, aki elolvassa a .96 oldalas könyvet, amelynek csak 60 fillér az ára. Kapható minden könyvkereskedésben. Az angol. Kitűnő festőművészünk, Faragó Géza pompás vidám képsorozatot rajzolt ellenségeinkről a Jó Pajtásba, a szerbeket, oroszokat, franciákat már elintézte, most az angolt vészi ceruzája hegyére a legújabb számban. A gyermekek közt köztetszésre jutott képekhez Benedek Elek irt friss verseket. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának most megjelent számában Lévay József irt két szép hazafias verset, Szemere György elbeszélését, stb. A lapból nem hiányzik Dörinögő Dömötör sem. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. T?? Zalaegerszeg r. t. város tanácsa az elhalálozás folytán megüresedett szerződési viszony mellett alkalmazott, 1400 korona évi fizetés és 400 korona évi lakbérrel javadalmazott helypénz és fogyasztási adó ellenőri állásra pályázatot hirdet. A pályázati kérvények folyó évi április hó 5-ig bezárólag a városi tanácshoz címezve az iktatónál nyújtandók be. A pályázni szándékozók tartoznak kérvényükhöz erkölcsi bizonyítványt csatolni. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1915. március 19-én tartott ülésében. Fülöp József sk. h. polgármester. Folyó, évi március hó 16-án egy tyuk dr. Horváth Ferenc törvényszéki biró udvarába betévedt. Igazolt tulajdonosa a rendőrségen átveheti. Zalaegerszeg, 1915. március 18-án. Zilahy sk. rendőrkapitány.
