Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-11-25 / 46. szám
XVI. év Zalaegerszeg, 1915. november 25. 46. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2'04 Negyedre K T04 Egyes szám S fillér. Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttérsora 1 K Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-u.8.sz. Munkatársak: LENGYEL FERENC BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Ha majd vége lesz a háborúnak, más világ lesz. Ez lesz az első, ami lesz. A változás ezerféle irányban is jelentkezni fog. A szegényből gazdag lesz, a gazdagból szegény; az urból koldus lesz; a koldusból ur; a gőgösből alázatos lesz, a szerényből hencegő s igy tovább. Én főképen egy dologban szeretném a változást. Én szeretném, ha a magyarság megsokasodnék számban (persze, ennek jó kis idő kellene); meggyarapodnék erőben s megizmosodnék jellemben, tekintélyben és hatalomban. Ez utóbbiak, minthogy lelkiekre vonatkoznak, nyomban bekövetkezhetnének. Én azt szeretném, hogy ha a magyar minél öníudatosabb, minél önérzetesebb s minél büszkébb lenne saját értékességére, ügy értem, hogy tudná használni az erejét, az erő, a tehetősség, vagyis a hatalom gyakorlásában nyilvánul Ezek után jöhet a büszkeség is. De csakis ezek után. Bizony édes-keveset tudott a világ a magyarról. Ha kell, közvetlen példát is mondok erre. Réges-régen, mikor világot jártam, sokat tanakodott Münchenben két úri forma ember arról, hogy hol is laknak azok a magyarok? kik azok a magyarok? Hol van Magyarország? Magyaráztam, hogy igy Budapest, úgy Budapest; igy Debrecen, úgy Debrecen; itt a Tisza folyik, ott a Duna kanyarog: Áhá, most már tudom! szól a müncheni ur, ott van lent Budapest valahol Belgrád mellett. — Ott van a nagyanyád tér- dekaíácsa — gondolám boszuságom- ban, a rézcsillagodat! Hát azért kellett nekem megtanulnom mégaYuka- tán-félszigetet is s Uruguay-Paraguay- nak minden tetvét-bogarát, hogy ti még Magyarországról sem vesztek tudomást?! Szeretném, ha a háború után neve, hire, dicsősége lenne a magyarnak. Az érték meg van reá. Szükséges még az önérzetesség. Borbély György. Ä gazdák mozgalma a fogyasztók védelmére. Ebben a háborús felfordulásban csak az maradt változatlanul, hogy a spekuláció berkeit nem érintette semmiféle korlátozás, sőt soha vigabban és több eredménnyel nem dolgozott az, mint épen most, mikor mindenki megadózik a háborúnak, ha nem is egyenes megterhelésekkel, hanem azzal, hogy elszenvedi a spekuláció leggonoszabb termékének, a spekulációnak minden nyomorúságát. Az üzérkedő elemek, a felesleges közvetítés kalózai miután a könnyű gazdagodás nyilvános ódiumát viselni nem akarják, mindent elkövetnek arra, hogy kevés munkával, a legkevesebb kockáztatással szerzett millióikhoz tapadó gyűlöletes szint magokról lemossák. Ehhez a mosakodáshoz szappannak és törülközőnek pedig felhasználják a magyar gazda megvádolását azzal, hogy tulajdonképen a gazda az uzsorás, az adja drágán a termékeit, ők csak becsületes kereskedők, akik üzleti veszteségeket nem rakhatnak a haza oltárára. Ennek épen az ellenkezője az igaz. A háborús spekuláció kinövései ellen nem a merkantilis testületek léptek sorompóba, a Magyar Gazdaszövetség emelte' fel elsőnek tiltakozó szavát, megmutatván egyúttal a kormánynak, a nagy közönségnek, hogy nem lehetetlen a védekezés az ilyen kalózkodások ellen. Két felterjesztése van immár a kormány előtt ennek a vezető gazdatársadalmi szervezetnek, amelyek mindegyike gyors és hathatós védelmet kér az elharapózott áruuzsora, a háborús helyzetet lelketlenül kiaknázó spekuláció ellen. Nagy bajokra kéretnek orvosságok ezekben a felterjesztésekben, amelyek alatt cseppenként vesziti vérét a fogyasztó közönség, amelynek a legnagyobb tömegét épen a városi tisztviselői osztály adja ki, de benne van abban maga a gazdaközönség is, eddig védetlenül kiszolgáltatva annak, hogy a mezőgazdasági üzem használati cikkeinek folytonos drágítása következtében még keservesebb, még drágább lesz a mezőgazdasági termelés s csak a gazda vallja erkölcsi és anyagi kárát annak, hogy idejekorán nem vette igénybe a kormány mindazokat az eszközöket a fogyasztók és a termelők védelmére, amelyek mind meg vannak Ausztria és a Németbirodalom közigazgatási és igazságszolgáltatási intézményeiben és ha nem is teljes védelmet nyújtanak minden visz- szaélés ellen, de elég hatásosak arra, hogy azokban az államokban a viszonyok tűrhetetlenekké ne fajuljanak, mint nálunk. Ausztriában császári pátens emel korlátokat az áruuzsora elfajulásának, a Németbirodalom pedig legfőbb intézkedési hatósága, a Bundesrat rendeletével szervezi a fogyasztók hatásos védelmét, messzemenő hatalmat biztosítván a községi hatóságok részére az élelmiszereknek szükség esetén való rekvirálása, valamint a hatósági árak ellenőrzése szempontjából, sokkal jelentékenyebb szabadságvesztési és pénzbüntetéseket állapítva meg a kihágások hatásos megtorlására, mint aminőket nálunk alkalmazni lehet. Ma nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy ne recipiál- junk közigazgatásunkban és igazságszolgáltatásunkban, ha jónak és célravezetőnek bizonyul a két szövetséges birodalom intézkedése az áruuzsora és a spekulációs visszaélések mederbe szorítására, egyszerűen át kel! venni ezt a pátenst és ezt a rendeletet. Törvénykönyvünkön ezzel nem esik szeplő, hiszen van abban elég másolás abból az időből, amikor volt időnk az önálló kodifikációra, a pátenstől pedig ne irtózzunk olyan nagyon, mert egész tömeg van még érvényben ma is a koronázás előtti rendeleteknek és pátenseknek, amelyeket régen kiküszöbölhettünk volna. Csak méltányolni lehet a Gazdaszövetség munkáját, hogy az orvoslást sürgeti és egyúttal rá is mutat arra, hogy nem okvetlenül kell elvérzeni a fogyasztóknak az áruuzsora és a háborús spekuláció hiénáinak karmai között. B. L. Mikről nem szabad elfelejtkeznünk? Nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi Vörös-Kereszt kórházról, a gimnáziumban elhelyezett osztályáról; nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyzö bizottság működéseiről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Pasíek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Eddigi gyűjtésünk erre: 245 K. Gróf Batthyány Pálné — Inkey Valéria újólag.....................20 K. Végösszeg.......................... 265 K.
