Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-11-25 / 46. szám

2 MAGYAR PAIZS 1915. november 25. Ha visszatérnek a harctérről. Egész Németország egységesen a harcból diadalmasan hazatérő katonák állásnélküli­sége ellen szervezkedik és bizonyos, hogy senki sem fog hónapokon át kenyér nélkül lenni és roszlelkü munkaadók zsákmányául esni. Nálunk is össze kellene Írni a való­színű munkaalkalmakat és nyilvántartani azt, hogy kik maradnának kenyér nélkül, mikor a tömeges felszabadulás bekövetkezik. A földműves a maga földjét kétségkívül itthon megtalálja, de mit kezdhet vele, ha nincs befektetési tőkéje, nincs jószága, ha a tehén, ökör, tinó kellett a katonaságnak, a lovakat meg még előbb elvitték. Jórésze odaveszett, igy tehát a hiány alig lesz pó­tolható. A falvakon a kufárok már lesik az apró gazdaságok bukását, az asszonykéz lehanyatlását, a kisbirtok halálát, hogy egy tizedértékü kölcsönnel megpecsételjék az ősi család sorsát és aztán jön a végrehajtó és Árpád népe a vérrel szerzett, vérével védett honból Amerikába vándorolhat. Vitézeink vérükkel pecsételték meg hon- szeretetüket, nekik jussuk van ehhez a földhöz, ők védték meg az orosz ellenség­től, őket ettől a földtől többé semmiféle nyomor vagy jólét el nem fogja idegeníteni. De a nyomort nekik itthon látni nem sza­bad, eleget szenvedtek érettünk a háborúban. A megsebesültökről, az özvegyek és ár­vákról a háborús lelkesedés törvényeket szül; de a hazatérő, munkaképes, egész­séges vitézek jövőjének biztosításáról még eddig sem az állam, sem a társadalom nem gondoskodott. Az, hogy egy-két őrmesternek íentartanak az államnál szolgai vagy por­tási állást, egyes háziurak házmesteri állást, nem elég gondoskodás. A gondoskodásnak kivétel nélkülinek, nagyarányúnak kell lenni. A főszempont az legyen, hogy a hazatérő vitéz, ha családja még nincs, mielőbb csa- .ládot alapíthasson. Ezeknek a harcedzeít vitézeknek ereiben egészen más vér pezseg, mint az itthon maradiakban, akik ha talán tesznek is jó szolgálatot, esetleg közvetve a győzelemre is halnak, a jövő nemzedékre való tekin­tetből minden körülmények között alatta állanak azoknak az Isten kegyeltjeinek, akiket az Ég oly erős idegzettel és izom- zattal, oly erős lélekkel és belső szervezet­tel áldott meg, hogy a poklok minden kínját hónapokon át maguk körül látva, eszüket el nem vesztették, sőt testük és lelkűk frissességét is megőrizték. Ezek és kiváltkép ezek a hősök vannak arra hivatva, hogy elvessék annak az uj nemzedéknek magvát, mely ép úgy fogja megállani a jövő ezer év viharait, mint megállotta Árpád népe a múlt összes rémségeit. Elsőrendű gazdasági és nemzeti létkér­dés, hogy az állam és társadalom gondos­kodjék arról, hogy az „Ép testben ép lélek“ ezen élő példái hazatértük után azonnal családot alapíthassanak. i KŐSZÉN i Porosz darabos vagy dió K 5-80 P.jkai darabos . . . „ 3 60 Arak egész fuvartételben (18 mm.) Zala­egerszegen házhoz szállítva vagy kisebb tételben a gyártelepen átvéve értendők. KOVRC5 FERENC téglagyáros ZALAEGERSZEG-OUT Telefon 41. „FQQRBÚ" Orsz. Vendéglős n Országos Pincér Szakközlöny H Szakközlöny Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Rákóczi-ut 13. Egyedüli heti legelterjedtebb szaklap. A „Zalaegerszegi Hadsegélyző Bizottság“-tól. Téli ruhát a katonáknak! A magyar nőkhöz! A magyar katona még mindig a harc­mezőn áll s acél karjával, vére hullásával védi hazánk szent ügyét. A tél beköszönt; belepi a hó a harc­mezőket. Az észak dermesztő szele zug végig a végtelen orosz síkságon; Tirol kopár sziklái és Szerbja között. Mindenütt ott találja a magyar harcost, aki küzd az ellenséggel, szembe néz vésszel és viharral, harcol és szenved értünk, a hazáért, a szebb jövőért. Magyar asszonyok! Gondoljatok mindennap, minden percben a küzdő és szenvedő katonákra, áldozzatok és dolgozzatok értük. Készítsetek számukra meleg téli ruhákat: Kötött sálokat, érmelegitőket, térdvédöket, kezíyüket. Az ezekhez szükséges pamutfonalat a „Hadsegélyző Bizottság“ utján lehet meg­szerezni. Á fonál ára kilogrammonként 15 korona. Jelentse be minden jószivii magyar nő a „Zalaegerszegi népsegitő irodá“-ban, vagy a községi elöljáróságoknál, hogy mennyi pamutfonalat hajlandó átvenni és feldol­gozni. A „Zalaegerszegi Hadsegélyző Bi­zottság“ gondoskodni fog a pamut beszer­zéséről és megküldéséről. A téli meleg ruhák készítési módját tar­talmazó útmutatást a napilapok már közöl­ték s azt lehetőleg minden pamutkülde­ményhez a „Hadsegélyző Bizottság“ is csatolni fogja. Balás Béla s. k. főispán a „Hadsegélyző Bizottság“ elnöke. HlVÁIALOS HIRDETMÉNYEK. v f v A lisztárak megállapítása Zalaegerszegen, Városi határozat. A városi tanács, tekintettel arra, hogy a főzőliszt ára Zalavármegye területére vonatkozólag folyó hó 13-tól kezdve nagybani eladásnál 51 K 44 f.-ben lett megállapítva, a lisztárakat kicsinyben való kiárusításnál — elté- rőleg a 8801 —1915. számú tanácsi határozattól — 1915. évi november hó 22-étől kezdődő joghatállyal követ­kezőkép állapítja meg: 1. Finom liszt kg.-ja 84 f., azaz nyolcvannégy fillér. 2. Főzőliszt kg.-ja 58 f., azaz ötven­nyolc fillér. 3. Búza vagy rozskenyérliszt kgrja 46 azaz negyvenhat fillér. Aki lisztet kismértékben való áru­sításnál ennél magasabb áron elad, vagy vesz, kihágást követ el és a 2727—1915. M. E. rendelet 7. §-a, illetőleg az 5600—1914. B. M. ren­delet 4. §-a értelmében 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűn tettetik. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1915. november 20-án tartott gyűlé­sében. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. A zalaegerszegi posta-épületben levő kápolnában körülbelül másfél évvel ezelőtt 1 drb. fonott aranylánc-karkötő találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitá­nyi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1915 november 13. Zilahi sk., rendőrkapitány. Orosz vers magyar fordításban. A Stripa mentén harcol a többek között egy széptehetségü magyar ifjú, ki itt nevel­kedett fel a Balaton partján s itt végezte az elemi és középiskolát. Később Szerbiába szólította hivatása. Itt a szerb nyelvet töké­letesen elsajátította, amely tudása az orosz nyelv megtanulását is megkönnyité. Pár hónap óta tartó harctéri front szolgálata közben egy elfogott intelligensebb orosz fogoly egy ciri 11 betűs Írott verset adott át a magyar zászlósnak s kérdezte tőle, vájjon megérti-e a verset? Zászlósunk egy háboritlanabb szép őszi napon meg- kisérlé lefordítani az orosz verset, mely, hogy mennyire sikerült, Ítélje meg az illeté­kes olvasó. A verset itt közreadjuk: I. Halálhörgés és végső sóhajok Áttörnek ágyuk bősz szaván S az ifjú vér csak ömlik, ömlik, Mint viz a Visztulán. Hát mért van ez? Mért hullunk, vérzünk? „Hogy boldog légy“ így szól a cár. Csak vissza, vissza,. Boldog ott leszek, Hol kis családom vár. II. jó Istenem, ne halld meg Te sem A haldokló szív mit dobog. Ti cárok, ezer éven át Hazudtatok. Az édes szabadság? A féltett népjogok? Ki hinne abban már? Csak vissza, vissza, Szenvedni tovább, Hol kis családom vár . . . Íme a lövészárok költészetének egy ! szerény, de illatos virága, mely megcáfolja azt a véleményt, hogy inter arma, silent musae. A lélek mélységéig megható sorokban az orosz nép elnyomottsága jut kifejezésre s a milliók érzelmeit zokogják a földi lét legnagyobb kincséhez a drága családhoz visszasíró szavak. Nem mese tehát, hogy az orosz cár át­kozott hatalmáért nem szívesen harcol az orosz nép, mert jól sejti, hogy a rabszolga­ság vár reá tovább is, ha porba nem hull a cári hatalom. Drága véreink életéért folytonos aggoda­lom és rettegő reménykedés közt is boldog büszkeséggel adjuk közre e tartalmas és az orosz nép lelkületét híven visszatükröző költeményt, mely azt is bizonyítja, hogy a mi poetikus Balatonunk ozondus levegőjé­ben úgy vitézségben, mint szellemi kiváló­ságban szép reményekre jogosító ifjak fej­lődnek. B. /. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a fAflGYflR PfiIZS kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents